Adjunk vagy ne adjunk glutént a gyermeknek?

A legfontosabb oka annak, hogy ne „kényszerítsük” gyermekünket a gluténmentes étrendre az, hogy amennyiben sosem találkozik a szervezete a gluténnel, nagyobb esélye lehet annak, hogy intolerancia alakul ki a glutén iránt. Táplálkozásunk nagyon nagy része tartalmaz glutént – olyan alapanyagok, ételek is, amelyek egyébként az egészséges étrend részei – ezért későbbi élete folyamán biztosan találkozik majd a gluténnel, és igencsak megnehezítjük életét, ha nem szoktatjuk hozzá a glutén fogyasztásához. A közétkeztetés, táborozás és számtalan egészséges étrend része a glutén. Az lehet cél, hogy ne nagy mennyiségben fogyasszuk, hiszen a mértéktartás ez esetben is követendő út.

Mi a glutén?

A glutén egy olyan fehérje, amely természetes módon megtalálható egyes gabonafélékben, többek között a búzában, az árpában és a rozsban. Kötőanyagként működik, összetartja az ételt, és "nyújtható" tulajdonságot kölcsönöz neki - gondoljunk csak a pizzasütőre, aki egy tésztagombócot dobál és nyújt ki. Glutén nélkül a tészta könnyen elszakadna.

A glutént tartalmazó gabonafélék közé tartozik még a búzabogyó, a tönkölybúza, a durum, az emmer, a búzadara, a farina, a farro, a graham is. A zab - bár természeténél fogva gluténmentes - gyakran tartalmaz glutént a keresztszennyeződés miatt, amikor a fent felsorolt gabonafélékkel azonos létesítmények közelében termesztik vagy dolgozzák fel. A glutént búzaglutén vagy seitan néven is árulják, amely egy népszerű vegán, magas fehérjetartalmú élelmiszer. A glutén kevésbé nyilvánvaló forrásai közé tartozik a szójaszósz és a módosított étkezési keményítő, azonban ezekből a termékekből gluténmentes változatok is kaphatók, és ekként vannak feltüntetve, hogy megfeleljenek a gluténmentes címkézési szabályainak.

Glutén és egészségügyi előnyök

A glutént leggyakrabban a búzával és a búzát tartalmazó élelmiszerekkel hozzák összefüggésbe, amelyek bőségesen megtalálhatóak az élelmiszer-ellátásunkban. A búzára és a gluténre irányuló negatív médiafigyelem miatt egyesek kételkednek abban, hogy a gluténnek helye van az egészséges táplálkozásban. Kevés közzétett kutatás támasztja alá ezeket az állításokat, sőt, a közzétett kutatások éppen az ellenkezőjét sugallják.

Egy 2017-es kutatás azt a következtetést vonta le, hogy a glutént kerülő, de erre egészségügyi okkal nem rendelkező egyéneknél a teljes kiőrlésű gabonafélék csökkent fogyasztásának lehetősége miatt nőhet a szívbetegség kockázata. A kutatást, több mint 100 000 olyan résztvevővel végezték el, akik nem allergiások a gluténre. A vizsgálatban a kutatók nem találtak összefüggést a hosszú távú étrendi gluténfogyasztás és például a szívbetegségek kockázata között.

Számos tanulmány állítja, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása javít az egészségügyi eredményeken. Például a legnagyobb mennyiségű teljes kiőrlésű gabonát, köztük búzát (napi 2-3 adagot) fogyasztó csoportoknál a legalacsonyabb mennyiséget (napi 2 adagnál kevesebbet) fogyasztó csoportokkal összehasonlítva azt találták, hogy jelentősen alacsonyabb volt a szívbetegségek és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának és a mindenféle okból bekövetkező halálozásnak az aránya. 

A glutén prebiotikumként is működhet, táplálva a szervezetünkben lévő "jó" baktériumokat. Az arabinoxilán oligoszacharid egy prebiotikus szénhidrát, amely a búzakorpából származik, és bizonyítottan serkenti a bifidobaktériumok aktivitását a vastagbélben. Ezek a baktériumok normális esetben az egészséges emberi bélrendszerben találhatók. A mennyiségükben vagy aktivitásukban bekövetkező változásokat összefüggésbe hozták a gyomor-bélrendszeri betegségekkel, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, a vastagbélrákot és az irritábilis bélszindrómát. 

Azt kell tehát megértenünk, hogy ha mindenáron el akarjuk kerülni a glutén fogyasztását és gyermekeink részére is ezt a stratégiát követjük, számos olyan tápanyagtól is megvonjuk szervezetünket, amelyre szükségünk lenne. Ezen kívül a lelki aspektust se felejtsük el. Azok a szülők, akiknek muszáj a gyerekeiket védeniük a gluténtől, jól tudják, hogy ez milyen fárasztó, költséges és körülményes dolog. No meg a kicsik arca az oviban, amikor a többi gyerek ehet a finom sütiből vagy ebédből, ő viszont mást kell egyen…

„Ha olyan ételt fogyasztunk, amire nincs szükségünk, a szervezetünk azonnal jelezni fog: néha fejfájás, szédülés, koncentrációs zavar lép fel, máskor konkrétabb jelek, például görcs, savtúltengés jelentkezik. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy abból az ételféleségből kevesebbet vagy egyáltalán nem kellene fogyasztanunk, a hosszú ideig tartó egészségtelen táplálkozás azonban egy idő után elnyomhatja a szervezetünk jelzéseit.” – mondja Bugris Valéria táplálkozási tanácsadó.

Amikor a glutén probléma

A gluténnel kapcsolatban azért terjedt el, hogy rettegni kell tőle, mert bizonyos egyéneknél komoly mellékhatásokat okozhat. Egyes emberek másképp reagálnak a gluténre, ahol a szervezet méregként érzékeli azt, ami miatt az immunsejtek túlreagálnak és megtámadják azt. Ha egy tudtán kívül érzékeny személy továbbra is glutént fogyaszt, ez egyfajta csatatérhez vezet, ami gyulladást eredményez. A mellékhatások az enyhétől (fáradtság, puffadás, váltakozó székrekedés és hasmenés) a súlyosig (akaratlan fogyás, alultápláltság, bélkárosodás) terjedhetnek, ahogyan az autoimmun betegség, a cöliákia esetében tapasztalható. A jó hír az, hogy a glutén eltávolítása az étrendből visszafordíthatja a károsodást. A gluténmentes diéta a cöliákia elsődleges orvosi kezelése. A szigorú gluténmentes diéta megértése és betartása azonban kihívást jelenthet, és esetleg regisztrált dietetikus útmutatását igényli, hogy megtudjuk, mely élelmiszerek tartalmaznak glutént, és hogy a gluténmentes alternatívákból megfelelő tápanyagokat nyerjünk. A glutén csökkentését vagy elhagyását az étrendből igénylő egyéb állapotok közé tartoznak a következők.

• Nem cöliákiás gluténérzékenység, más néven gluténérzékeny enteropátia (GSE) vagy gluténintolerancia - a cöliákiához hasonló tünetekkel járó gluténérzékenység, de a kísérő emelkedett antitestszint és bélkárosodás nélkül. A GSE-re nincs diagnosztikai teszt, hanem a tartós tünetek és a negatív diagnosztikai cöliákiateszt alapján határozzák meg.
• Búzaallergia - Allergia a búzában található egy vagy több fehérje (albumin, glutén, gliadin, globulin) ellen, amelyet pozitív immunglobulin E vérvizsgálattal és ételkihívással diagnosztizálnak. Hasonlítsuk össze a cöliákiával, amely a gluténnel szembeni egyetlen intolerancia. A tünetek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és lehetnek duzzanat vagy viszketés a szájban vagy a torokban, csalánkiütés, viszkető szemek, légszomj, hányinger, hasmenés, görcsök és anafilaxia. Azok az emberek, akiknek a tesztje negatív erre az állapotra, még mindig lehetnek gluténérzékenyek. Ez az állapot leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, amit a legtöbbjük felnőttkorára kinő.
• Dermatitis herpetiformis (DH) - Bőrkiütés, amely a glutén fogyasztása következtében alakul ki. Ez egy autoimmun válaszreakció, amely tartósan vörös, viszkető bőrkiütésként jelentkezik, amely hólyagokat és dudorokat produkálhat. Bár a cöliákiában szenvedő embereknél előfordulhat DH, ez nem mindig igaz fordítva is.

Fontos megjegyezni, hogy a glutén csak azok számára jelent problémát, akik negatívan reagálnak rá, vagy pozitív a cöliákia tesztjük. A legtöbb ember élete nagy részében ehet és evett is glutént, mindenféle káros mellékhatás nélkül.

A glutén agyködöt okoz?

Bizonyos bizonyítékok azt mutatják, hogy azoknál, akik glutént esznek, de súlyos intoleranciájuk van rá, például a cöliákia esetében, valamivel nagyobb a kockázata a kognitív zavarok kialakulásának. Az "agyködről" szóló beszámolók nem ritkák azoknál az embereknél, akik közvetlenül a cöliákia diagnosztizálása előtt, vagy azoknál, akiknél már diagnosztizálták, de tévesen gluténtartalmú ételeket fogyasztottak.

De vajon előfordul-e ez a mellékhatás olyan embereknél is, akik nem szenvednek valódi gluténérzékenységben, és felvethető-e ennek az ellenkezője, hogy a glutén kerülése élesítheti az elmét? A Nurses’ Health Study II (ápolók egészségügyi tanulmánya II) kutatásban közel 13 500 középkorú nőt, akik nem szenvedtek cöliákiában, 28 éven át követtek nyomon, hogy megfigyeljék a gluténbevitel és a szellemi képességek közötti esetleges összefüggéseket. A kognitív pontszámokban (reakcióidő, figyelem, memória stb. mérése) nem találtak jelentős különbségeket a legmagasabb és legalacsonyabb gluténbevitellel rendelkező nők összehasonlításában. A szellemi képességekre tehát a glutén fogyasztása nincs befolyással, kivéve, ha egészségügyi okoból nem szabad valakinek glutént fogyasztani.

Hacsak nem diagnosztizáltak valakinél cöliákiát, búzaallergiát vagy gluténérzékenységet, a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a glutén fogyasztása fokozza a gyulladást az agyban, vagy negatívan befolyásolja az agy egészségét.

Mi az a "gluténmentes diéta"?

Ez lényegében egy olyan diéta, amely minden gluténtartalmú vagy gluténnel szennyezett élelmiszert elhagy. Mivel azonban a gluténtartalmú teljes kiőrlésű gabonafélék rostot és tápanyagokat, köztük B-vitaminokat, magnéziumot és vasat tartalmaznak, fontos, hogy pótoljuk ezeket a hiányzó tápanyagokat. A természetes módon gluténmentes élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, diófélék, magvak, halak, tojás és baromfi egészben történő fogyasztása mellett a következő teljes kiőrlésű gabonafélék is eredendően gluténmentesek:

• quinoa,
• barna, fekete vagy vörös rizs,
• hajdina,
• amarant,
• köles,
• kukorica,
• gluténmentes zab.

Az is kulcsfontosságú, hogy ne hagyatkozzunk a feldolgozott gluténmentes élelmiszerekre, amelyek magas kalória-, cukor-, telített zsír- és nátriumtartalmúak lehetnek, és alacsony tápanyagtartalmúak, mint például a gluténmentes sütik, chipsek és más snack-ételek. Ezek az élelmiszerek gyakran feldolgozott, nem dúsított rizs-, tápióka-, kukorica- vagy burgonyalisztből készülnek.

A gluténmentes élelmiszeripar 2013 és 2015 között 136%-kal nőtt, 2015-ben közel 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le. Érdekes módon a tanulmányok azt mutatják, hogy a gluténmentes termékek legnagyobb vásárlói azok, akik nem szenvednek cöliákiában. A fogyasztói felmérések azt mutatják, hogy az emberek a gluténmentes élelmiszerek választásának első három oka a következő: "nincs oka", "egészségesebb opció", "az emésztés egészségéért". A nem gluténérzékenyek számára nincsenek olyan adatok, amelyek kimutatnák a gluténmentes étrend követésének konkrét előnyeit, különösen akkor, ha a feldolgozott gluténmentes termékek válnak az étrend fő pillérévé. Valójában a cöliákiás betegeket követő, gluténmentes étrendre áttérő kutatások azt mutatják, hogy nagyobb az esély gluténfogyasztás nélkül az elhízásra. Ez részben a jobb bélrendszeri felszívódásnak tudható be, amit a glutént tartalmazó rostban gazdag ételek el tudnak érni, ha ezeket elhagyjuk, az emésztés nem feltétlenül lesz jobb. A spekulációk a feldolgozott gluténmentes élelmiszerek alacsony tápértékére is rámutatnak, amelyek finomított cukrot és telített zsírokat tartalmazhatnak, és magasabb a glikémiás indexük. 

A glutén tehát nem méreg, csupán egyes embereknél szükséges elhagyni. Mind táplálkozási, mind fejlődési, mind lelki okokból érdemes gyermekeinknek is adni glutént tartalmazó, rostokban és egyéb tápanyagokban gazdag ételeket adni, természetesen a megfelelő mennyiségű zöldséggel, hússal, tejtermékkel kiegészítve.

Forrás: hsph.harvard.edu