Az évtized kedvenc meséi

Tíz megkérdezettből kilencen könyvből olvasnak mesét gyermeküknek, de közel minden második szülő saját képzelőtehetségét is segítségül hívja, fejből mesél. 

Mesét a legtöbben könyvből mondanak, a családokban leggyakrabban az édesanya mesél, Csukás István pedig örök: úttörő kezdeményezésként készített kutatást a magyar gyerekek (és felnőttek) „mesefogyasztási” szokásairól az nlcafe.hu a Normaflore támogatásával, amelyből az is kiderül, hogy a többség hisz a mesék gyógyító erejében.

A nem reprezentatív felmérés eredményei szerint a legtöbben, tíz megkérdezettből kilencen könyvből olvasnak mesét gyermeküknek, de közel minden második szülő saját képzelőtehetségét is segítségül hívja, fejből mesél. 44 százalékuk bízza a mesélést a tévére, tízből hárman videón/DVD-n vetítenek a kisebbeknek. Így válaszoltak a kutatásban részt vevők arra a kérdésre, hogy szerintük a mesélés melyik módja a legfontosabb a gyerekek számára.

A mese a legtöbb családban a szülő és a gyerek közös programját jelenti, a szülők 26 százaléka számára csak így képzelhető el a mesélés, 64 százalékuk pedig inkább közös tevékenységként írja le. Mindössze tíz válaszadóból egy gondolja úgy, hogy a szülő jelenléte nem szükséges, amikor a gyerek mesét hallgat, néz vagy olvas.

Azok a gyerekek, akik egyedül „fogyasztanak” mesét jobbára (71 százalékban) a televízió képernyője előtt teszik ezt. Könyvet egyedül 41 százalékuk olvas, 34 százalékuk DVD-n vagy videón, 15 százalékuk pedig táblagépen néznek mesét. A gyerekek korának előrehaladtával, egyre többen használnak okoseszközöket „mesefogyasztásra”. Azok a gyerekek, akik már nagyobbak és egyedül fogyasztanak meséket, nem feltétlenül a szülők által használt eszközt, pl. könyvet veszik a kezükbe, hanem szívesen használnak például tabletet.

A családok 72 százalékában a mesélés, meseolvasás, hallgatás vagy nézés az esti lefekvéshez kapcsolódó tevékenység, második helyen a délután végzett, azonban összességében mindenképp elmondható, hogy a mesefogyasztás az elalváshoz erős szálon kötődő tevékenység. Különösen igaz ez a hétköznapokra, a hétvégéken jobban eloszlik a „meseidő” a nap folyamán.

A szülők 81 százaléka nyilatkozta, hogy a gyerekek betegágyánál is szokott mesélni, a z így válaszolók 58 százaléka pedig arról is meg van győződve, hogy a mesélés gyógyító erővel bír, sőt további 37 százalékuk is valószínűnek tartja – derül ki a Normaflore és az nlcafe.hu kutatásából.

„A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul” ­– mondja Vekerdy Tamás, pszichológus, író.

„A mesék által teremtett fantáziavilág segít elterelni a gyerekek gondolatait a betegségről, ezáltal a tünetek által okozott kellemetlenségeket sem élik meg akkora intenzitással. Különösen fontos lehet a mesék szerepe ágyhoz kötött betegek esetében” – erősíti meg dr. Király Balázs gyermekorvos.

A meseolvasás a családok túlnyomó többségében elsősorban az édesanyák dolga. A megkérdezett családok 72 százalékában ő mesél a leggyakrabban, míg 16 százalékukban az édesapa. A nagyszülőkre jóval ritkábban hárul ez a feladat: a nagymamák 6, a nagypapák 3 százaléka nevezhető főmesélőnek a családban. 

A mese kiválasztása a megkérdezett családok 28 százalékában csak, 51 százalékában inkább a gyerekre van bízva; 17 százalékuk válaszolt úgy, hogy náluk ez inkább a felnőttek dolga, míg a családok 4 százalékában a szülő semmilyen beleszólást nem enged gyermekének a mese kiválasztásába.

Tíz szülőből kilenc saját gyerekkori meseélményét osztja meg gyermekével, a gyerekek pedig legjobban az állatokról szóló meséket kedvelik (40%), ezeket a királyfikról és hercegnőkről szólók követik (19%), majd a járművekről szólók (12%) következnek.

A kutatás arra is kitért, hogy melyik meseírók voltak a szülők kedvencei gyerekkorukban és kikért lelkesednek a mai gyerekek. Míg a szülők relatív 53 százaléka nevezte meg Benedek Eleket egyik kedvenc meseírójaként, addig egyáltalán nem említették a nevét gyermekeik kedvencei között. Szintén elmúlt mára a népmesék varázslata: a szülők 52 százaléka a legkedveltebbek között tartotta számon, gyermekeik azonban elmondásuk szerint semmit sem örökölt ebből. Generációkon átívelő sikere leginkább Csukás Istvánnak van, az ő nevét a szülők 39 százaléka említette egykori kedvencei között, és közel ennyien, 35 százalékuk számolt be gyermeke hasonló lelkesedéséről. Csukás ezzel az eredménnyel a mai kicsik kedvencének tekinthető. Őt a kicsik körében Bartos Erika követi 32 százalékkal. Két meseírónő, a 2008-ban elhunyt Bálint Ágnes és az idén 77 éves Marék Veronika szinte azonos népszerűségnek örvendett a mai kisgyermekes szülők és örvend most csemetéik körében.

Arra a kérdésre, hogy melyik mesekönyv-szereplőket kedvelték saját gyerekkorukban, a legtöbben (74%) Vukot említette, de Vackor (16%) és Pöttyös Panni (14%) is kedves emlékeket idézett. Fekete István legendás rókája a nem csak könyv alakban tarolt a nosztalgiázó felnőttek körében, a válaszadó felnőttek 68 százalékának kedvenc mesefilm hőse is Kag fia lett. A mesefilm-sorozatok hősei között pedig Süsü (53%) bizonyult a legnépszerűbbnek, de a Mézga család, Dr. Bubó, Vízipók Csodapók, Frakk, a Nagy Ho-ho-horgász és Pom-pom is ott vannak a kedvencek között.

A mai gyerekek körében Bogyó és Babóca a kedvenc: Bartos Erika kis csigájával és katicabogarával a kicsik 65 százaléka találkozik szívesen, 20 százalékuk pedig Annát, Petit és Gergőt kedveli az írónő hősei közül, míg Boribont a kicsik 8 százaléka említette.

A kutatás kitért arra is, hogy a szülők inkább magyar vagy inkább külföldi meséket olvasnak és mutatnak gyermekeiknek. A válaszadók 43 százaléka egyértelműen, további 43 százaléka inkább magyar meséket olvas gyermekének. A mesefilmnézésnél 29 ragaszkodik a magyar alkotásokhoz, 41 százalékuk pedig preferálja azokat. 

Babanet/Sanofi , 2015. november 03.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
XTeakiadó