Ebéd az óvodában

Akik most kezdték az óvodát – esetleg a bölcsődét -, nyilván aggodalmaskodnak rajta, vajon eszik-e a gyerek rendesen napközben? És persze, az sem lényegtelen, hogy vajon mit eszik?

Sok kisgyerek otthon eszelősen válogatósnak bizonyul, s bár ez életkori sajátosságnak tekinthető, az egyszeri szülőt bizony könnyen idegeskedésre és aggódásra készteti. Hogy fog ez a gyerek enni az oviban? Mit fognak csinálni, ha közli, hogy márpedig neki nem tetszik az, amit a tányérján lát, és ő inkább téliszalámis szendvicset szeretne uborkával?

Nálunk leginkább az okozott problémát, hogy a gyerek hihetetlenül lassan evett. De komolyan, egy fél szelet kenyérrel képes volt egy órát is elmolyolni, esküszöm, szerintem atomonként nyomta lefelé, mert a legkisebb harapással is maximum 20 perc alatt el lehetett volna tüntetni.

Az elképesztő lassúságon persze az sem segített, hogy az én drága csemetém úgy érezte, a terített asztal mellett kell megosztania élete történetét, filozófiai alaptételeit és a napi pletykákat is. Nála az evés leginkább beszédből állt, ha netán eszébe jutott vagy juttattuk, na, akkor harapott egy atomnyit. Szóval, én azon paráztam leginkább, hogy a lassúsága miatt gyakorlatilag éhen fog halni az óvodában.

Aztán bekerült, és ahogy teltek-múltak a hetek, nem láttam, hogy összeaszódott volna a gyerek. Volt, hogy ő mondta, mi volt az ebéd-uzsonna, volt, hogy én kérdeztem rá, mit ettek napközben. A tízórairól azért nem esett szó, mert azt ugye, a szülők által vásárolt zöldségek-gyümölcsök képviselték.

És őszinte meglepődésemre a gyerek evett. Méghozzá olyan tempóban, hogy jól is lakott, mire leszedték az asztalt. Bár az óvónők szerint még így is lassabb volt a többieknél, mert evés közben ott is beszélt. Sőt, sokszor még azt is megette, amit otthon harsány „Nem kérem!” vagy „Fúúúúj!” – hű, de mérges vagyok miatta – felkiáltással fogadott. És így volt ezzel a csoportban gyakorlatilag minden gyerek.

Az óvónők persze előre mondták, hogy így lesz, de nyilván valamiféle ütődött szülői büszkeségből én ezt nem nagyon hittem – hát nehogy már, úgyis én ismerem a legjobban a gyerekem. Akkor még nehezen vettem le a rózsaszín és szubjektív szemüvegemet, de jó lecke volt. Nem számoltam a csordaszellemmel, azzal, hogy a többi gyerek az asztal mellett milyen hatással lesz az én porontyomra. Rá kellett jönnöm arra is, hogy a gyerek ezek szerint az otthoni étkezések alkalmával külön nekünk csinálja a fesztivált.

A gyerek tehát evett, bár igaz, nem mindent. Voltak olyan ételek, amelyeket az egész csoport visszautasított, és nyilván ebben közrejátszott a csoportszellem is. Ilyen volt például a kelkáposzta-főzelék, a tökfőzelék, a gomba és a máj. Ezeket azóta sem nagyon szereti, de azért más formában hajlandó megenni.

Nekem csak egyetlen gondom van az óvodai étkeztetéssel: bár tudom, hogy viszonylag kevés pénzből kell megoldaniuk a gyerekek élelmezését, nem értem, miért olyan tipikusan menzás a végeredmény. Azért valljuk be, a menzás étel minősége hagy maga után némi kívánnivalót. Azt is furcsállottam, hogy bár állítólag törekedtek az egészséges táplálkozás szem előtt tartására, a legtöbb esetben krumpli, rizs, tészta és mellé valamilyen hús került a gyerekek elé. Elég egyoldalú, nem? Közben zöldség, főzelékféle alig-alig volt látható az étlapon.

A bölcsődében ez teljesen másképp volt. Igaz, ott az intézmény saját konyhával rendelkezett, ott főztek helyben mindennap, így délben friss ételt tálaltak a gyerekeknek. És mindennap főzelékfélét. Olyan főzelékeket ismertem így meg, amikről addig sosem hallottam. Nyilván arra nincs pénze a fenntartóknak, hogy minden óvodában-bölcsődében saját konyhát alakítsanak ki és személyzettel lássák el, de azért el lehetne várni a közétkeztetés szolgáltatóitól, hogy változatos és valóban egészséges, netán még ízletes ebédet juttassanak el az óvodákba-bölcsődékbe, nem?

Hogy ízlik a gyereknek az étel az oviban-bölcsiben? Ha megnéztétek az étlapot, mennyire vagytok vele elégedettek?

Szilágyi Diána , 2011. szeptember 07.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(9 hozzászólás) 

2011 09 09. 20:45
Az én nagyobbik fiam szintén a "rosszevők" közé tartozik, itthon is és az oviban is. Eddig. Ugyanis a tavalyi évben csak fél napos volt, ebéd után elhoztam, - gondolván azt, hogy az első évben elég ennyi is neki, - az idén már egész nap ott van (ő kérte ezt). Most eszik rendesen, na nem sokat, de legalább eszik és itthon is sokkal jobb az étvágya, valamelyik este is még lefekvés előtt bevágott egy csirkecombot, pedig ilyet eddig nem csinált, legtöbbször nem is vacsizott, csak a kakaóját kérte. Remélem meg lesz az eredménye, mert tavaly ovikezdés után két hónappal, két kilóval volt kevesebb az amúgy is soványka gyerekem, pedig még étvágyjavítókat is kapott. Most nem adok neki még multivitamint sem, de nagyon jól van, egyáltalán nem fáradékony és olyan jó látni, hogy jóízűen eszik.
Az óvodai kajáról csak annyit, hogy a főzelék olyan, mintha egy kis lisztet kevernék el vízben egy kevéske zöldséggel, sokszor ki sem lehet nézni, mi is az amit esznek. A hús vagy cipőtalp keménységű, vagy mócsingos. Nesze neked egészséges táplálkozás!

→ válasz erre
2011 09 10. 19:49
Ez minden bölcsiben így van, ott szinte csak főzelék az ebéd!Az oviban már ritkább, de sztem általában a gyerekek nem is szeretik!
→ válasz erre
2011 09 11. 11:23
Sziasztok!
A bölcsis menü nekem is nagyon tetszett,bár ugye a minőséget nem ismertük.Pozitívnak találtam a sok főzelékfélét és sovány húst.
Az óvodai menü néha még az én gyomromat is megfeküdné..Mesi szerencsére nem válogatós ő szereti az ovis kaját.Szabolcsnak itthonról hordom az ebédet.
Szerintem ez a nem szeretem dolog is olyan,hogy egy azt mondja nem kell utána a többinek sem.Nem hiszem,hogy ha a gyerek főzeléket eszik 3éves koráig utána hirtelen mindet megutálja..
→ válasz erre
Összes hozzászólás (9) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Kamaszmentő - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóNem születtél anyának! - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó