Anyát alkalmazni jó döntés!

De azóta is birizgálja a csőrömet a dolog. Nyilvánvaló, hogy a munkáltatók szemében kisgyerekes anyának lenni komoly hendikep, a gyerekkel csak a baj van, és így az anyával is. Pedig igazából, ha valaki végiggondolja, anyát alkalmazni jó választás. Sőt, meg merem kockáztatni, az anya az ideális munkaerő. Hogy miért? Vegyük sorra:

• Egy anya, ha munkát keres, vélhetően nem akar a közeljövőben szülni. Persze, akadnak kivételek, de azért általában nyomós oka van, ha egy anya munkába áll: vagy nem tervez több gyereket, vagy anyagilag rá van szorulva. A mai, hitelekkel és gazdasági válsággal terhelt világban ez, azt hiszem, több mint érhető.
   
• Egy anya lojális alkalmazott lesz, hiszen – bár ez tulajdonképpen szomorú, de - van vesztenivalója. Megbecsüli a helyét, igyekszik helytállni, már csak a családja miatt is.
   
• Egy anya jó szervező, kisgyerek mellett nem is lehet másként túlélni a mindennapokat, és sikerrel lavírozni többféle szerep között. Képes belepasszírozni röpke 24 órába többféle projektet is, ami másnak legalább két napját vinné el. Ha nem hármat. Eközben gyakorlatilag képes egyszerre több helyen is jelen lenni.
   
• Egy anya egyszerre több dologra is képes figyelni, igazi multitask személyiség, ezt a képességet is csak fejleszti a gyerekszülés. Nemcsak a gyerek rajza, a rotyogó húsleves és az épp centrifugáló mosógép között képes megosztani magát, anélkül hogy bármelyik is kárt szenvedne, hanem a munkával járó különféle feladatok, elvárások között is.
   
• Egy anya általában precíz, rosszabb esetben maximalista. Ha másban nem is, ebben tényleg sokat fejleszt a gyereknevelés, hiszen mindenki arra vágyik, hogy legalább ezt ne rontsa el, ezt tökéletesen csinálja. A munkában ez a tulajdonság sok esetben nagyon jól jöhet. A következő lépcsőfokon pedig az anya már a saját korlátaival is tisztában van.
   
• Egy anya bírja a stresszt és a nyomást. Ha épp hisztirohamot kap a gyerek, miközben ő tereget, fél lábával a kutyát zargatva a szétcincálnivaló vécépapírtól, akkor sem veszti el a fejét. Vagy legalábbis nem mindig.
   
• Egy anya bírja a monotóniát. Akinek muszáj volt az AnnaPetiGergőt ezeregyedszerre is felolvasni a „Még egyszer!” felszólításra türelmes mosollyal az arcán, az tudja, miről beszélek. Akinek meg nem, az higgye el, ehhez tényleg kötélidegek kellenek.
   
• Egy anya kötelességtudó. Akkor is felkel a gyerek miatt reggel hatkor, ha még aludna legalább tízig, akkor is megeteti, ha a gyerek nem akarja, és akkor is felöltözteti rendesen a sétához, ha a gyerek közben kézzel-lábbal püföli.
   
• Egy anya kompromisszumokra kész, de képes kiállni a maga igazáért is. Nem akárki tud egy rombolási vágyában korlátozott, tomboló kétévest nem csak lecsillapítani, de végül alkotó tevékenységre is úgy rábírni, hogy a végén már a gyerek maga is elhiszi, hogy ő valójában erre vágyott.
   
• Egy anya mindeközben következetes. Hiszen például a legnagyobb nyomás és ráhatás ellenére sem engedi a gyereknek, hogy vacsorára csokitortát egyen csokoládéöntettel a párolt zöldség helyett, még akkor sem, mikor a család többi felnőtt tagja már rég beadta volna a derekát.

Szerintetek milyen egyéb tulajdonság jellemző speciálisan az anyákra, ami jól jöhet a munkaerőpiacon is?

Ha tetszett a cikk és van kedved, csatlakozz a Babanet Facebook rajongói oldalához is!