A szopási sztrájk

A baba születésekor az egyik fő aggódnivaló, hogy fog-e rendesen szopni, lesz-e elegendő tejünk. Ha túl vagyunk ezen az akadályon és a baba szépen szopik, derült égből villámcsapásként érhet minket, ha egyszer csak sztrájkolni kezd, és nem fogadja el a cicit.

Ha a baba még nincsen egyéves, akkor még nem elválasztódásról van szó, hanem szopási sztrájkról. Mivel nagyon fontos, hogy ebben az életkorban még anyatejet kapjon a baba - féléves kor alatt kizárólagosan -, ezért érdemes feltárni a kiváltó okokat, így sikeresen megoldhatjuk ezt a problémát is.

Sajnos személyesen is megtapasztalhattam, mennyire kétségbeejtő tud lenni a cici elutasítása: a kisebbik lányom 5 hónapos korában döntött úgy, hogy az addig tökéletesen jól szopó, jól gyarapodó tejvámpírból átvált pránaevő üzemmódra. Nem volt hajlandó bekapni a cicit, ha sikerült is belegyömöszölnöm a szájába, kiköpte, nem kérte.

Ha ilyen helyzetbe hoz minket az aprótalpú, akkor gondoljuk végig, mi lehet az oka:

  • Ettünk, ittunk-e valami számára szokatlant, erős ízűt, ami átmehetett a tejbe, és ezért utasítja el?
     
  • Használunk-e új testápolót, parfümöt, tusfürdőt, aminek a szaga elfedi a test- és tejszagot?
     
  • Nem voltunk-e szokatlanul hosszú ideig távol egymástól?
     
  • Borult-e valami miatt jelentősen a megszokott napirendünk?
     
  • Nem ijesztettük-e meg valamivel? Ha mi nyugtalanok vagyunk, idegesek, feszültek, vagy szoptatás közben elkiáltjuk magunkat valami miatt, ez hagyhat olyan rossz élményt a babában, hogy aztán elutasítsa a mellet.
     
  • Ha megjött a menstruációnk, az is okozhat ízváltozást a tejben.

Ha nem ezek az anyai okok váltották ki a sztrájkot, akkor nézzük meg a babát:

  • Van-e valami fájdalmas sérülés, seb, afta vagy gomba a szájában? Esetleg fogzik?
     
  • Lázas-e a baba?
     
  • Esetleg náthás és nem kap levegőt az orrán keresztül?
     
  • Oltást kapott, és szoptatás közben az érzékeny terület irritálódik?
     
  • Fájhat a füle talán? Ezt persze megkérdezni nem tudjuk tőle, de gyanús, ha többet sír, élesen, panaszosan, és nyúlkál a füle felé, vagy ha szoptatás közben csak az egyik mellen sír.

Mivel az én lányom csak anyatejet evett, égetően fontos volt, hogy mihamarabb megoldjuk a problémát. Ezért végigzongoráztam, mit lehet tenni:

  • Először is fejtem egy kicsit, mert a tejjel teli cicik hajlamosak begyulladni, ha nem ürülhetnek.
     
  • A lefejt tejet próbáltam pohárból adni, hogy a cumisüveg használata ne kavarjon be a technikájába, nem volt szükségünk még egy cumizavarra is.
     
  • Csendet, nyugalmat, félhomályt teremtettem körülötte, hogy ne vonja el semmi a figyelmét.
     
  • Ágyba feküdtünk, és amikor már láttam, hogy mindjárt elnyomja a buzgóság, megpróbálkoztam az ,,álometetéssel”, vagyis a félálomban lévő kisbaba feltételes reflexeire alapozva próbáltam szoptatni.
     
  • Együtt fürödtünk a nagy kádban, így sok-sok közvetlen bőrkontaktust kapott, miközben rá volt bízva, próbálkozik-e a cicivel vagy sem.
     
  • Két szoptatás közben magamra kötöttem hordozókendőben, hogy minél többet lehessen közel hozzám, hátha ez meghozza a kedvét a próbálkozáshoz.
     
  • És ami végül bevált: különféle - néha egészen idióta - pózokban próbáltam szoptatni. Ilyenkor ki lehet próbálni mindent, amit egyébként nem szoktunk: sétálva szoptatás; fejjel lefelé fekve a babához képest; négykézláb fölé hajolva… Lényeg, hogy különbözőképp férhessen a cicihez.

Mint a gyerekgondozás számos pillanatában, ilyenkor is nagyon fontos, hogy próbáljunk nyugodtak maradni - ebben sokat segíthet, ha a család mellénk áll, és támogatásáról biztosít ilyenkor -, koncentráljunk a probléma lehetséges okainak feltárására és megoldására. És ha végképp úgy éreznénk, hogy nem tudjuk megoldani a helyzetet, kérjünk segítséget a védőnőtől, a gyerekorvostól vagy egy szoptatási szaktanácsadótól.

Te találkoztál már a szopási sztrájkkal? Hogyan vetted rá a babádat, hogy térjen vissza a helyes útra?

Nágel Zsuzsi , 2012. november 28.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?