Fejni vagy nem fejni?

Ez itt a kérdés. Mégpedig fontos és sokakat elbizonytalanító kérdés a szoptatás során. Mert vannak, akik szerint fejés nélkül élni sem lehet, Mert vannak, akik szerint fejés nélkül élni sem lehet, kötelező és szükséges csatolmány a megfelelő anyatejtermeléshez, köztük is van, aki a kézi fejésre, van, aki a gépire, és van, aki az elektromosra esküszik. Más pedig váltig állítja: fejésre az égvilágon semmi szükség alaphelyzetben. Hogy kinek van igaza? Helyzettől függ, és szándéktól. Meg persze anyától és babától is.

Azt már talán tudjátok, hogy a szoptatás és a tejelválasztás milyen elv alapján működik – de azért emlékeztetőnek álljon itt: pozitív-negatív visszacsatolás. Ez azt jelenti, hogy ha sok inger – vagyis a baba szívása, cuclizása, komfort cumizása – éri a mellet, sok tejelválasztást segítő hormon – prolaktin - fog termelődni, vagyis nő a tej mennyisége, ha viszont kevés, akkor kevesebb lesz a hormon is, vagyis a tej mennyisége apadni kezd.

Ez utóbbi minden szoptató anya rémálma, és sokszor akkor is erre a jelenségre következtetnek, ha igazából nincs is gond – vagyis nem kevesebb a tej, mint amennyire szükség van. Már csak ezért is tartják sokan elengedhetetlenül fontosnak a fejést.

Tény, hogy a fejéssel lehet szaporítani a tejmennyiséget. Ha minden szoptatás után még a fejéssel is ingereljük a mellet, az úgy fogja érzékelni, mintha lenne még valaki, akinek tejre van szüksége és turbóra csavarja a szervezetet. Ez a helyzet remekül jön annak, akinek valóban kevés a teje, vagy aki szeretne leadni, esetleg eltenni a mélyhűtőbe pár raklapnyit.

De az is tény, hogy a baba gyakoribb mellre tételével ugyanúgy növelhető a tejmennyiség, mint ha fejnénk. Igaz, így nem fog annyi felesleg keletkezni – meg kicsit nehéz is lenne megoldani a begyűjtését -, hogy megtöltsük a mélyhűtőt.

Ellenben a fejés hátrányos lehet annak, aki csak úgy, megszokásból fejeget, mert ezt mondta a szomszédból a Béla bácsi. Ugyanis a fejés túlkínálatot generál: a gyerek továbbra is csak a maga adagját fogja megenni a képződött anyatejből, a maradék odabent marad, amit aztán megint a fejéssel kell kivarázsolni. Csakhogy a fejés sosem lesz olyan hatékony, mint egy baba szája, vagyis fennáll a veszélye annak, hogy a túlkínálatként termelt anyatej egy része pangani kezd a mellben – ez pedig mellgyulladáshoz vezethet.

Praktikák mellgyulladás esetére
A mellgyulladásnak több kiváltó oka is lehet: ha a mellben pang a tej, könnyedén elzáródhatnak a tejcsatornák, így csomók alakulhatnak ki, és ezekben aztán megkezdődhet a gyulladási folyamat. Az elzáródást okozhatja a két szoptatás között eltelt hosszú idő, a pótlás, a szoros melltartó vagy póló is. Hogy mit tegyél, ha már kialakult? Kattints!

Paradoxnak tűnik, ugye? Hiszen mellgyulladáskor elsődleges feladat a betegséget okozó pangó tej kifejése. És ez így is van. Ha már mellgyulladás alakult ki, valóban ki kell fejni a tejet – még ha ez az inkvizíció módszereit megszégyenítő fájdalommal is jár. Bár lehet, hogy a baba többszöri mellre tétele még jobb módszer.

Egyszóval: a fejés hasznos, ha bármilyen okból – gyógyszerszedés, távollét a gyerektől, munka, vagy csak tejből feltankolás miatt - tartalékolni vagy leadni akarsz, vagy ha mellgyulladásod van, esetleg ha átmenetileg nem tudsz szoptatni, mert például koraszülött a babád. Ha viszont arra törekszel, hogy beálljon a kereslet-kínálat, vagyis csak annyi, de annyi anyatej mindenképpen termelődjön, amennyit a baba meg is eszik, akkor nyugodtan hanyagolható.

Fejni többféle módszerrel lehet: kézzel, kézi mellszívóval vagy elektromos mellszívó géppel. Mindhárom esetben nagyon fontos, hogy a fejés ne tépje meg a mellet vagy a mellbimbót, mert így mikrosérülések keletkezhetnek mind a bimbón, mind esetleg a tejcsatornákban. A fejés mindig legyen kíméletes, ne a legnagyobb erővel történjen.

A kézi fejés eleinte némi türelmet igényel, meg kell tanulni a helyes technikát. Kézi mellszívóval és elektromos géppel gyorsabban lehet látványos eredményt elérni, de itt is érdemes betartani azt a szabályt, hogy felváltva ingereld a két mellet, először csak addig, míg kiváltod a tejleadó reflexet – vagyis több sugárból kezd spriccelni a tej -, majd ennél kicsit tovább.

Senki ne aggódja magát halálra, ha az első napokban gyakorlatilag alig mérhető mennyiségeket fejne le. Ez természetes, a szervezetnek kell pár nap haladék, míg átáll a megnövekedett keresletre – ugyanez igaz a fejlődési ugrásokra is. Azt a keveset is adhatod addig is pótlásnak, később pedig a hűtőben, mélyhűtőben tárolhatod a plusz anyatejet, az aranytartalékot. Bár hozzátenném, nem minden baba hajlandó elfogadni a mélyhűtőből elővett és felmelegített tejet. Fejés közben se lessük egyfolytában, hogy vajon most rekord mennyiség jön-e le, az emiatt érzett izgatottság nem nagyon használ a tejkiválasztásnak.

K, mint katasztrófa
Sok anyuka, míg szoptat, nem mer mindent megenni. Általános tévhit, hogy a "k"-val kezdődő zöldségek hasfájást okozhatnak a babánál. Bővebben...

Sokan hajlamosak arra, hogy ha a baba épp nagyobbat alszik két szoptatás közben és már nagyon feszülnek a melleik, fejéssel teljesen kiürítik az anyatejet. Ez két okból sem túl jó ötlet: egyrészt, mert akár tíz perc múlva meg is ébredhet az a gyerek és keményen küzdenie kell majd a tejért, másrészt kemény keresletet jeleznek a szervezetüknek, ami megnöveli a mellgyulladás esélyét. Ha nagyon kellemetlen a helyzet, a mellek teljes kiürítése helyett érdemes csak annyit fejni, hogy a feszítő rossz érzés megszűnjön.

Ez a módszer egyébként akkor is használható, ha a baba nagyon hasfájós. Csak ebben az esetben nem a szoptatás után, hanem a szoptatás előtt érdemes előkapni a fejőgépet - vagy a két kezünket. Így javíthatjuk a baba gyomrába kerülő laktózban és zsírokban gazdag tej arányát.

Ha egy fejést rendszeresen végző anyuka úgy dönt, most már nincs szüksége erre a mankóra, óva intem: nehogy azonnal abbahagyja a fejést. Hiszen abban a percben jóval több teje termelődik, mint amennyit esetleg a babája megeszik, vagyis panghat a tej a mirigyekben, ugyanakkor a hirtelen megcsappanó kereslet arra késztetheti a szervezetet, hogy drasztikusan csökkentse az anyatejtermelést. Érdemes úgy egy hónap átmeneti időszakot hagyni arra, hogy fokozatosan csökkentsük a fejések mennyiségét és hosszát.

Szoptató anyukák: Ti fejtetek? Ha igen, akkor miért, mennyi ideig és milyen módszerrel?

Szilágyi Diána , 2011. július 20.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(26 hozzászólás) 

2011 07 23. 13:32
Ja és amit még megfigyeltem, lehet egyedüli eset vagyok, de nekem olyan keserű lett a tejem pár óra után amit eltettem, szakszerűen, lefagyasztva vagy csak hűtőben, de max fél nap után, hogy azt meginni képtelenség....és azóta is keresek erre vonatkozó cikket, hogy ez miért lehet, meg van-e hasonló, de nem találok.....így nekem a tárolás, eltevés sem működött.:-(((
→ válasz erre
2011 07 23. 15:48
Sziasztok!
aprooka, örülök, hogy ezt leírtad. Én már napok óta olvasom a hozzászólásokat, de nekem nagyon fájdalmas a mai napig, ha valaki a szoptatást és a fejést emlegeti. Az első gyerekem koraszülött volt, négy hétig voltam bent vele a kórházban és már az első naptól megengedték, hogy időnként kivegyem az inkubátorból és szopiztassam. Nagyon kedves és profi csecsemősök látták el és engem is hamar megtanítottak a fogásokra, mégsem volt mérhető mennyiség egyetlen szopásnál sem. Szerencsére egy másik kismama is bent volt a koraszülött ikreivel, és mivel neki rengeteg teje volt, adott az én fiamnak is. A mai napig hálás vagyok neki ezért. Amíg bent voltunk, már akkor elkezdték a piszkálódást "kedves anyósomék", mondván, hogy ha nincs tej, az óriási probléma. Én persze egyből aggódni kezdtem, ekkor anyukám nyugtatott, hogy annak idején ő csak két-három hónapig tudott szoptatni bennünket, mégis itt vagyunk, egészségesen. Mikor egy kicsit nyugodtabb lettem, anyósomék újrakezdték. állandóan a nyakamra jártak, adták a kéretlen tanácsokat, helyettem akartak mindenben dönteni. A férjem állandóan dolgozott, ha meg otthon volt, akkor nem azzal fogadtam, hogy a nyakába zúdítok mindent. (Pedig kellett volna.) Szóval a szopikázás négy és fél hónapig tartott, még éjjel is szoptattam, mielőtt a pótlást odaadtam volna. Öt hónapos korától aludta át az éjszakákat, gyönyörűen fejlődött, elég korán el kezdett beszélni, és azóta sem hagyja abba, mindenben utol érte a kortársait, csak a súlya kevesebb, elég vékonyka, de én is ilyen voltam.
A második fiamnál már a kórházban eldöntöttem, hogy megteszek mindent, de ha nem megy, nem erőltetem. Kopikám nyolc és fél hónapig szopott, nem kellett pótolni, bár eleinte mindig elkészítettem neki a tápszert is. Fejtem is, de inkább akkor, amikor hosszabb ideig aludt és már nagyon feszültem, és csak mindig egy keveset, hogy megszűnjön a feszítő érzés. Ettem homeopátiás bogyókat, megnéztem a neten, hogy melyek azok az ételek, amik jók, ill., melyeket kerüljem. Készítettem indiai sütit, na az nagyon bejött. Két-három golyó reggel, délben és délután és szinte ömlött a gyerek szájába a tej. Na jó ez kis túlzás volt, de az elsőhöz képest, nagyon sok volt.
Nekem a nyugodt körülmények, az, hogy nem engedtem beleszólni az anyósomat semmibe, teljesen megváltoztatta az életemet.
Eltenni én sem tudtam egy cseppet sem, mert odaadtam pótlásnak, bár ha fél napig a hűtőben volt, rendesen lezárva, ahogy kell, akkor már olyan furcsa szagot éreztem rajta, hogy nem mertem odaadni a babának.
Szóval ennyi..... örülök, hogy leírtam, most is könnyebb lett egy kicsit. Szép napot mindenkinek!
→ válasz erre
2011 07 26. 10:32
Én az első gyermekemnél minden szopi után fejtem,mert a védőnő és mindenki más is ezt mondta.Aztán a másodiknál egyáltalán nem fejtem,csak szoptattam amikor kellett neki és ez így tökéletesen jó volt.A 3. és 4. fiamnál kellett kicsit fejnem az elején,de csak akkor amikor még nagyon csomós volt és fájt,aztán velük is ráálltam arra,hogy egyáltalán nem fejtem és a cicim tökéletesen ráállt erre a "rendszerre" .
Összességében a 4 gyerek szopiztatása alatt azt szűrtem le,hogy csak akkor kell fejni,amikor arra tényleg szükség van,amúgy felesleges.
→ válasz erre
Összes hozzászólás (26) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?