5 változás a lakásban, ami minden nap ráébreszt, hogy már szülők vagytok!

Bár mondhatjuk, hogy amint megérkezik egy kisbaba, fenekestül felfordítja a szülők addigi életét – mégis vannak napok, amikor egy-egy röpke pillanatra még képesek vagyunk megfeledkezni magunkról. Hiszen lássuk be: a gyerekáldás előtt úgy éltük az életünket, ahogy az nekünk tetszett. Ha akartunk, hajnalig sorozatot néztünk, vagy hétköznap esténként hirtelen ötlettől vezérelve beültünk valahova borozni és beszélgetni a barátokkal. 

Mióta azonban szülők lettünk, úgy érezhetjük, hogy ennek a visszanézve nagyon is felhőtlen időszaknak már vége: nemhogy nem tudunk szinte sehova kiruccanni egy jó darabig, de már a hajnali filmezést sem bírjuk. Na persze nem azért, mert már nem akarunk órák hosszat jobbnál jobb sorozatokat bámulni, hanem leginkább azért, mert fizikailag képtelenek vagyunk egy húzós nap után ébren maradni. Ha egy kis kikapcsolódásra, vagy mondhatni énidőre vágyunk, marad a gyerek lefektetése utáni hosszabb fürdés, olvasás, beszélgetés. Értsd: maximum 15 perc, utána már laposakat pislogunk.

Mindezek tudatában és mindennek ellenére azért néha-néha az agyunk kikapcsol, - például mosogatás közben-, és pár percre megfeledkezünk magunkról, hogy kik is vagyunk mi most igazból. SZÜLŐK! Félelmetes, jóleső, még mindig fura, ha kimondod? Nos, ha nem is mondogatod magadnak folyton folyvást, a környezetben, - vagyis a négy fal között-, bőven akad, ami szinte minden helyzetben emlékeztet erre. Íme néhány szórakoztató példa, amikor újra és újra ráébredsz, hogy gyereked van!

> Amikor kihúzod a konyhában a fiókot

Épp egy kicsit elbambulsz, monoton mozdulattal rántod ki az evőeszközös fiókot, hogy a gyorsan megmikrózott ebédedhez kést és villát prezentálj. Hirtelen azonban felébredsz mámoros gondolataidból, amikor a színes baba-kanalak és villák és esetleg tápszeradagoló mérőeszközök beleesnek a látószögedbe. Az „ezek meg hogy kerülnek megint ide” kérdés közben már újra észnél vagy és tudod, hogy el kell mosnod a cumikat is.

> Amikor végre becsobbannál a kádba

Megengeded magadnak a vizet, csepegtetsz bele némi illóolajat, teszel bele fürdősót, vagy egy kellemes illatú habfürdőt, a tapadókorongokkal ellátott fejpárnát felbiggyeszted a kád egyik felére, hogy később bátran nekidőlhess, amikor már alámerültél a habokba. Meggyújtasz egy gyertyát, talán még egy lágy zenét is bekapcsolsz, hogy csendben duruzsoljon, amíg a kádban ázva majd a kedvenc magazinodat olvasod, - azt most itt inkább ne említsem meg, hogy mi lesz a magazin sorsa a fürdés végére, ugye? – a szerk. – majd amikor már minden készen áll, beteszed a lábad a kádba. Hoppá! Mi ez a valami a talpad alatt? Kiveszed, de olyan ügyetlenül, hogy még szembe is spriccel. Naná, hogy a gyerek kedvenc gumiból készült fürdőjátéka!

> Amikor épp egymásra hangolódnátok az ágyban

Nem, most nem arról beszélek, hogy felébred, vagy átmegy a gyerek. Inkább csak a jelenlétét jelző apróságokról. A rólatok villámgyorsan lekerülő ruhák között és az összegyűrt takarók elegyében valahogy előkerül egy játék, egy textilpelenka, vagy egy gyerek ruhadarab. Már szinte megszólalnotok sem kell, csak nevettek a hülye élethelyzeten. Aztán jó eséllyel minden mehet tovább.

> Amikor elhaladsz a radiátorok mellett

Az első hónapokban mindenhol egy pelenka, vagy egy nyálkendő szárad. Nincs mese, ezek a gyorsan forgó babakellékek kategóriájába tartoznak. Jobb, ha lassan a szemed is hozzászokik, no meg persze te magad is, hogy olyan rend itt már sosem lesz, mint azelőtt. És ez rendben van így is.

> Amikor zokniban, vagy mezítláb rálépsz egy legóra

Részletezzem? Szerintem nem szükséges.

B.F. , 2019. február 25.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?