Minden, amit tudni kell a H1N1 influenzáról A magyar oltóanyagnak kevesebb a mellékhatása

Sosem tapasztalt mértékű a zavarodottság az új H1N1 influenza elleni oltás kérdése körül. A hivatalos álláspont szerint oltassunk, mások szerint viszont az oltás felesleges, vagy ami még inkább felkavaró, egyenesen veszélyesnek titulálják.

A Babanet előző cikkében összefoglaltunk mindent, amit a H1N1 betegségről és az oltásról tudni kell, de emellett kíváncsiak voltunk a szakemberek véleményére is. Olyan szakemberekére, mint Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, aki egész munkássága során a kisbabák és szüleik érdekeit tartotta szem előtt.

Dr. Falus Ferenc, országos tisztifőorvos, akinél talán senki sem rendelkezik nagyobb rálátással a járvány lehetséges méreteit és a kockázatokat illetően, válaszolt a Babanet kérdéseire.

• Az elmúlt hetekben nagyon kétértelmű hangulat alakult ki a H1N1 oltással kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy nem oltatják be magukat, mert félnek az új oltástól. Mint tisztifőorvos, Ön miben látja az okát annak, hogy kialakult ez a bizalmatlanság?
  
• A magyar lakosság soha nem volt bizalmatlan a védőoltásokkal szemben, sőt, sehol nem tapasztalt átoltottságot produkál a legtöbb oltóanyaggal szemben. Ugyanolyan összetételű, de 1/7 hatóanyagot tartalmazó, ugyanolyan technológiával előállított, szigorúbb ellenőrzési eljáráson átesett, ugyanúgy ellenőrzött, 20 millió, súlyos szövődménytől mentes oltással bizonyított oltóanyagról van szó, ezt kell tudatosítani az emberekben.
  
• Úgy tűnik, hogy a szakmán belül sem egyértelmű ennek az oltásnak a megítélése. Lefolytatták-e az egyeztetéseket, és megtörtént-e a tájékoztatás a szakma – az orvosok és a védőnők felé?
  
• Számos egyeztetés zajlott a legtöbb szakma képviselőivel. Többen nem gondolták végig a lehetséges kockázatokat, az esetleges járványt a mai helyzettel azonosítják. Természetesen szerepet játszik az ügyben a hazánkban az utóbbi időben megerősödött bizalmatlanság minden hivatalos állásponttal szemben.
  
  Dr. Czeizel ajánlja

  Rengeteg ellentmondásos információt hallani arról, vajon oltassunk-e az első trimeszterben vagy sem. Ezért megkérdeztük Dr. Czeizel Endrét, aki szerint az első hónapokban is nyugodtan oldhatók a kismamák, akárcsak a második és a harmadik trimeszterben.

  Bővebben >>  
• Beszéljünk magáról az oltóanyagról. Az egyik visszatérően, több hullámban is terjedő „vád” szerint ez egy sebtében, gyanúsan gyorsan előállított oltás. Különbözött ennek az oltásnak az előállítása az előző szezonális influenzák elleni oltóanyagok előállításától?
  
• Az oltást nem lehet sebtében előállítani, a technológia semmiben nem különbözik a korábbi, 20 millió oltással bizonyított módszertől. Minden évben ilyen "gyanúsan gyorsan" történik a gyártás, hiszen a WHO február-márciusban közli az oltóanyag összetételét, nyár közepére-végére pedig a teljes legyártott, ellenőrzött tétel a raktárakban van, és várja, hogy eloltsák.
  
• Van-e egységes magyar álláspont a várandós nők oltásával kapcsolatosan?
  
• Hivatalos, egységes álláspont van, az pedig a terhesek oltása mellett szól.
  
• Van-e friss információ vagy aktuális tapasztalatcsere a beoltott várandós nőkkel kapcsolatban, akár nemzetközi szinten is?
  
• Igen sok információ van a terhes nők influenza elleni oltásával kapcsolatban. Végeztek ilyet az oltóanyaggyártók olyan nőkkel és babáikkal, akik terhesen kaptak sok-sok ezren oltást, de nem tudtak még a terhességükről, aztán volt konkrét vizsgálat 340 terhes nő beoltásáról és állapotuk 24 hónapos követéséről, de vizsgálták az amerikai katonaságnál is a terhes katona-hölgyeket. Valamennyi vizsgálat az oltáspártiakat igazolja.
  
  Mindent a H1N1-ről

  Az új típusú influenza a H1N1 altípus egyik változata –a médiában eleinte sertésinfluenzaként emlegették. Ez a vírus emberről-emberre terjed, az eddigi tapasztalatok szerint cseppfertőzéssel, ugyanúgy, ahogyan a szokványos, szezonális influenzát okozó vírusok.

  Bővebben >>  
• Különböző oltóanyagok vannak forgalomban a nemzetközi piacon, és úgy hallani, hogy ezek különböző hatásokat váltanak ki. Ezek szerint vannak jobb és rosszabb oltóanyagok? A külföldről érkező hírek is csak az általános bizonytalanságot erősítik.
  
• Általában elmondható, hogy az oltóanyagokhoz kapcsolódó oltási reakciók nem a vírus fehérjéivel szemben, hanem az esetlegesen jelenlévő szennyezőanyagok hatására alakulhatnak ki. Ma Európában 4 pandémiás oltóanyag (pandémia=világjárvány) áll rendelkezésre, de nem lehet egyértelműen elavult vagy korszerű készítményekről beszélni, legfeljebb az oltási reakciókat kisebb vagy nagyobb valószínűséggel kiváltani képes, vagy 1, vagy 2 oltással védő, esetleg hatásfokozó adjuvánst (adalékanyagot), abból ilyet vagy olyat tartalmazó, vagy nem tartalmazó, a teljes vírust, vagy csak a felszíni antigéneket tartalmazó hasított (split) tartalmazó oltóanyagokról beszélhetünk. Egyik szempontból sincs okunk szégyenkezni, álljuk a versenyt bármely másik vakcinával összehasonlítva.
  
• A Magyarországon forgalomban lévő oltással kapcsolatban milyen mellékhatásokra lehet számítani? Különösképpen a várandós nők és a kisgyermekek esetében.
  
• A magyar oltóanyag beadása után rendkívül kevés esetben kell számítani bármely mellékhatásra. Többnyire kevesen jelzik az oltás helyének érzékenységét, enyhe fájdalmat, vagy duzzanatot, esetleg bőrpírt. Az általános tünetek még ritkábban fordulnak elő. 352 beoltottból 2 főnél jelentkezett hőemelkedés, magas, már láznak nevezhető reakció senkinél. Jelezhetnek még bágyadtságot, fejfájást. Influenzás tüneteket azonban az oltás nem tud okozni, a vírus ugyanis inaktivált, elölt állapotban van jelen az oltóanyagban.
  
• A várandós nők és a kisgyerekek esetében mik a kockázatai annak, ha nem történik meg a beoltás?
  
• Az oltás elmaradása a lakosság 20-30%-ának megfertőződését és megbetegedését eredményezheti. Az új H1N1 influenza vírus esetében a gyermekek és a fiatal felnőttek vannak ennek leginkább kitéve. A magas láz - különösen a terhesség első szakaszában - a magzat károsodását okozhatja, a kismama pedig - különösen az utolsó harmadban - 5-7-szer nagyobb mértékben van kitéve súlyos szövődmény kockázatának, mint mások.
  
• Több helyen elhangzott, hogy a várandós nők nagy százaléka el fogja kapni a betegséget oltás nélkül. Mire alapozzák ezt a becslést?
  
• A várandós nők közül is 20-30% fog valószínűleg megbetegedni a járvány első hullámában, számukra a fertőzés kockázata jóval nagyobb.
  A (legnagyobb valószínűséggel) várható megbetegedési gyakoriságot egyébként a korábbi világjárványok tapasztalataiból következtetjük. Az utolsó, 1968-69-ben kezdődött, ún. Hong-gongi influenzajárvány első szezonjában 2,3 millió ember fordult orvoshoz influenza miatt Magyarországon, a teljes járványban több mint 5 millióan. Erre számíthatunk a legnagyobb valószínűséggel.
  
• Hallani arról, hogy sok gyermekorvos ellenzi a kisgyermekes beoltását.
  
• Reméljük, nem lehet sok gyermekorvosról beszélni az ellenzők között. Nyilván az lehet a háttérben, hogy a korábbi években teljes vírust tartalmazó oltóanyaggal nem oltottak kisgyermekeket. Ennek azonban nem a magyar oltóanyag nagyobb reaktogenitása - oltási reakciót, szövődményt kiváltó képessége - volt az oka, hanem az, hogy a gyártó - 1961 óta senki - nem törzskönyveztette kisgyermekeknek az oltóanyagot. A mostani engedélyeztetés tapasztalatai, az összetétel adatai mind azt mutatják, hogy a félelem alaptalan.
  
• Mi a véleménye arról, hogy Szalka doktor az egyéni véleményét a szakma álláspontjaként ismertette?
  
• Szalka András a korábbi évek beidegződései és nem a friss információk alapján nyilatkoztak - a Szakmai Kollégium később el is határolódott tőle, és nyilatkozatban álltak ki az oltás mellett. Nyilván másképp foglalnak állást, ha tudják, hogy az Európában engedélyezett ún. split vakcinák olajos adjuvánssal kerültek - vagy még nem is kerültek, csak majd kerülnek - forgalomba. Fontos tudni, hogy a külföldi oltóanyagokhoz képest a magyar oltóanyagban ötödannyi a tojás eredetű maradék-anyag mennyiség, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar oltóanyagnak kevesebb a mellékhatása is.
  
• Nemrégiben az Országos Epidemiológiai Központtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az újinfluenza lefolyása enyhébb, és halálozási aránya is alacsonyabb, mint a szezonális influenzáké általában. Ha ez igaz, akkor egyáltalán miért fontos, hogy az embereket ilyen arányban beoltsák?
  
• Az sem igaz, hogy az új influenza gyengébb lefolyású és alacsonyabb halálozású, mint a szezonális, de a vírus az alkalmazkodás stádiumában van. A korábbi pandémiákban is elő-előfordult, hogy az eleinte "békés" vírus "megvadult". Ez csak néhány mutáció kérdése. De tegyük fel, hogy enyhe lefolyású járvány előtt állunk és "csak" minden ezredik beteg hal meg, minden századik kerül kórházba. Ez akkor is több ezer magyar - többnyire fiatal, esetenként terhes, vagy gyermek - halottat, több tízezer súlyos állapotú, kórházban ápolandó beteget jelenthet. Ha nem előzzük meg, ha nem teszünk valami hatásosat. Az egyetlen hatásos eszköz a védőoltás. Aminek alig van kockázata. Tessék mérlegelni!
  
• Néhány tényszerű információ: eddig hány ember kapta meg az oltást? Összesen hány ember fogja megkapni az oltást?
  
• Csak azt tudjuk, hogy 1,3 millió oltás kerül eddig kiszállításra, arról még nincs információnk, mennyien kapták meg. Összesen 6 millió áll rendelkezésre, amiből 4 millió térítésmentes, 2 millió térítéses. A járvány elkerülése érdekében ezt is el kellene oltani.
  
• Ön szerint milyen tanulsággal jár az újinfluenza körül kialakult helyzet?
  
• Elődeink, akik az életüket tették fel a "magyar módszer" sikerére, akik valami különlegeset, hatékonyat, ártalmatlant találtak ki és alkalmaztak, a kezünkbe adták az eszközt, hogy felkészülhessünk, szembeszállhassunk egy pandémiával. Olyanok lehetnénk Európa szívében, mint egy sziget, vagy egy oázis. Erre kételkedünk saját magunkban. Hangsúlyos szakmai kommunikációval, a lakosság felkészítésével, az egészséges - nem pánikot keltő - társadalmi veszély-tudat kialakításával eredményesebbek lehetünk.