Az ombudsman a szociális törvény módosításáról és a gyermekápolási táppénz szabályozásáról

Nem ért egyet az alapvető jogok biztosa a szociális törvény, és a gyermekvédelmi törvény tervezett olyan módosításával, amely egyes esetekben megszüntetné a családi pótlék visszamenőleges folyósításának lehetőségét - tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Szabó Máté az előterjesztés átdolgozását kéri.

Az előterjesztés alapján a nyári hónapokra akkor sem járna családi pótlék a már nem tanköteles gyermek után, ha ő a szünetet követően folytatja a tanulmányait. Az ombudsman szerint nincs elfogadható indoka annak, hogy ilyen esetben a nyári szünet idejére nem lehetne visszamenőlegesen folyósítani a családi pótlékot.

Az előterjesztés megszüntetné annak lehetőségét, hogy szüneteltetés helyett felfüggesszék az ötven tanórát mulasztó gyermek iskolai támogatásának folyósítását. A családi pótlékot így akkor sem lehetne visszamenőlegesen kifizetni, ha a gyermek ismét jár iskolába. Az alapvető jogok biztosa egyetért azzal, hogy ösztönözni kell gyermekek tanulását, iskolába járását, azonban álláspontja szerint a családi pótlék mérlegelés nélküli megvonásával, tehát ösztönzés helyett büntetéssel nem érhető el ez a kívánatos cél.

Az alapvető jogok biztosa helyesli, hogy az előterjesztés szervezett keretek között kívánja elősegíteni a gondoskodásból kikerülő fiatalok önálló életkezdését. Aggályosnak tartja azonban a Gyermekvédelmi Lakás Alap létrehozásával biztosítani kívánt lakhatást, mert az egyrészt az állami gondoskodásból kikerülő, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőttek szegregálódását, társadalmi kirekesztődést eredményezheti, másrészt az alkalmazni kívánt szerződési feltételek csak látszólag kedvezőek a fiatalok számára. Előre látható és tervezhető kiadások helyett ugyanis a szerződés értelmében olyan karbantartási költségeket hárítanának a fiatalokra, amelyek az ingatlanok eltérő állapotából adódóan esélyegyenlőtlenséghez, illetve az alapkezelővel való jogvitákhoz vezethetnek.

Az ombudsman hiányolja az előterjesztésből, hogy az a szükséges törvényi garanciák nélkül kívánja megteremteni a fogyatékossággal élő emberek támogatott lakhatásának jogi hátterét, például nem tartalmazza, milyen lakhatási körülményeket kell teremteni a számukra. Az ombudsman szerint problémát jelent az is, hogy a hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására. Emiatt a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának hatékonyabbá tételét szolgáló törvénymódosítás nem tudja elérni a célját.

Az alapvető jogok biztosa támogatja a házi segítségnyújtásban részesülők körének bővítését. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy miközben szűkösek az önkormányzati kapacitások, nem lehet kevesebb figyelmet fordítani a tényleges gondozási szükségletű emberek ellátására. Az alapvető jogok biztosa kérdésesnek tartja a szociális foglalkoztatás folyamatosságát, ugyanis a 2012. július 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban nem lenne kiírható pályázat a szociális foglalkoztatás támogatására.

Egy, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által kiadott másik közlemény arról a törekvésről szól, hogy a kórházban ápolt gyermek után is járjon a gyermekápolási táppénz - az ombudsman érveit elvben támogathatónak tartotta az azóta átalakult Nemzeti Erőforrás Minisztériuma is. A gyermek kórházi ápolásának idejére a szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre. A gyerekük mellett a kórházban tartózkodó szülők olyan megoldást találtak, amely a lehető legkevesebb jövedelem-kieséssel jár, és úgy teszi lehetővé, hogy távol maradjanak a munkahelytől, hogy annak elvesztését nem kockáztatják.

A módszer egyszerű, de jogellenes: a háziorvosuk saját betegségükre hivatkozva, vagy másik gyermekük jogán kiírja őket. Országos Gyermekegészségügyi Intézet igazgatója erre a helyzetre hívta fel Szabó Máté ombudsman figyelmét.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a jogbiztonság követelményével ellentétes az a gyakorlat, melynek során valamennyi érintett (a szülő, a háziorvos, a kórházi személyzet) bevett, megszokott eljárásként fogadja el a jogszabályt kikerülő vagy jogszabályellenes magatartást - áll az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala levelében, melyet szerkesztőségünkhöz eljuttatott. Az egyes enyhébb lefolyású, de már kórházi ellátást igénylő betegségek esetében a legtöbb szülőnek lehetősége van arra, hogy a rendes évi szabadságából írasson ki annyi időt, amennyit a gyermeke mellett kíván maradni. Belátható azonban az is, hogy a tartósan beteg, és tartósan, vagy időszakosan visszatérően kórházi ellátásra szoruló gyermekek szüleinek ilyen lehetőségei korlátozottak, illetve végesek. Ők hosszabb időtartamban csak a munkahelyük és a család anyagi biztonságának kockáztatásával, vagy táppénzcsalással tudnak a gyermek mellett tartózkodni.

Az ombudsman, aki kiemelten foglalkozik a gyermeki jogok védelmével, szakmai szervezetek és a szakminisztérium véleményét kérte. Szabó Máté egyetértett a minisztériumnak azzal az érvelésével, mely szerint a folyamatos kapcsolattartás jogából nem vezethető le olyan állami kötelezettség, amely a szülő számára a gyermek kórházi ellátásának idejére is - benntartózkodása esetén - lehetőséget teremtene táppénz igénybe vételére. A biztos azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben erre társadalmi igény jelentkezik, és rendelkezésére áll a szükséges forrás, a kellő garanciák és a védelmi mechanizmusok beépítése mellett indokolt lehet az egészségbiztosítási jogszabályok módosítása, a szülők számára kedvezőbb szabályozás, amely megfelel a jogbiztonság elvének.

Babanet , 2012. június 06.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóNem születtél anyának! - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó