Így nevelj takarékos gyereket!

Bár nekem még nincsen gyerekem, azért néha elgondolkozom rajta, hogyan fogom majd nevelni. Meg persze azon is, hogy amit eldöntök, az vajon mennyire valósul majd meg… Gondolom, csekély százalékban sikerül minden úgy, ahogy tervezi az ember. Egy szó, mint száz, én nagyon szeretném, ha leendő csemetém olyan felnőtté válna, aki tudja, mi a környezet- és anyagi tudatosság.

Azt gondolom, ez a kettő szervesen összekapcsolódik, hiszen az anyagi tudatosság, és a takarékosság nemcsak azt jelenti, hogy a gyerek megtanulja beosztani a saját pénzét, hanem száz más dolgot is. Vajon mik azok a dolgok, amikkel már a kicsiket is szoktathatjuk a takarékoskodásra?

Először is, mint a legtöbb esetben, itt is a szülői példamutatás a legfontosabb szerintem. A gyerekek utánozva tanulnak mindent: beszélni, játszani, főzni, viselkedni, nincs ez másként a takarékoskodással sem. Ha gyermekünk azt látja, hogy anya és apa minden hónapban félretesz és vigyáz a pénzre, akkor később könnyebben fejlődik majd ki benne is ez az ösztön. Fontos az is, hogy ha a bevásárláskor az anyuka bevásárló-listával, határozottan megy a boltba, akkor előbb-utóbb reméljük, eltanulja, és hasonlóan intézi majd ő is a vásárlást. Szintén fontos, hogy lássa a gyerek azt is, hogy nem veszünk felesleges dolgokat, ezzel együtt nem engedünk mindig az ő kéréseinek sem.

Otthon és a ház körül is számos aprósággal tudjuk a gyereket takarékosságra szoktatni. Tanítsuk meg neki, hogy a villanyt mindig kapcsolja le, ha kimegy a szobából, húzza ki a nem használt elektromos berendezéseket, ne pazarolja a vizet fürdésnél és kézmosásnál, és ne nyomjon egy fél tubus fogkrémet a fogkeféjére. Hasonlóan lehet spórolni a kézmosó szappannal, a tusfürdővel, vagy a samponnal. Gyűjtsük szelektíven a szemetet, a gyerek meg is kaphatja az általa összegyűjtött és visszaváltott palackok árát.

Jó, ha megtanítjuk gyermekünknek azt is, hogy egy-egy étkezés alkalmával csak annyi ételt kérjen magának, amennyit meg fog enni, és ha mégis éhes marad, kérjen újra. Persze ez nem működik azonnal, hiszen sokszor a gyerekek nagyon túl tudnak lőni valós igényeiken, ha valamilyen ételt nagyon szeretnek. Én egyszer például azt mondtam anyukámnak, hogy meg tudok enni négy hortobágyi húsos palacsintát is – nagyjából 8 éves voltam –, és mindenképpen annyit akartam látni a tányéromon. Persze az elsővel jóllaktam, iszonyú laktató étel.

Ezeken az apró házi praktikákon túl persze ott van az egyik legfontosabb kérdés: a zsebpénz. Mennyit, mikor, hogyan adjunk? Egy biztos: erre nincsen általános elfogadott szabály, ahány szülő, valószínűleg annyi különböző vélemény. Általában talán akkor lesz szükséges a zsebpénz, ha a gyerek már egyedül jár iskolába, és ott esetleg saját magának kell fedeznie a napi étkezésének egy részét. Ilyenkor kiszámolhatjuk a gyerek várható igényeit, és eszerint igazíthatjuk a zsebpénzt, amit adhatunk akár havonta, vagy hetente is.

Később, ha gyermekünk már néha el szeretne járni a barátaival moziba, vagy bármi olyan helyre, amihez anyagi források szükségesek, újra kell gondolnunk a helyzetet, hiszen felmerülnek jogos igények a gyermek társasági élete kapcsán. Ha sikerül kigondolnunk egy megfelelő összeget, akkor azon is el kell gondolkodnunk, hogy megszabjuk-e, mire költheti a gyerek a pénzt, vagy hagyjuk, hogy belátása szerint költse el. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, de az biztos, hogy a gyerek tévedései, néhány felesleges pénzkiadása talán hozzásegíti ahhoz, hogy megismerje-megértse a pénz értékét, és később okosabb döntéseket hozzon.

Érdemes úgy kialakítani egy idő után a zsebpénz mértékét, hogy a gyerek tudjuk félretenni magának, elkezdhessen spórolni. Például ha gyermekünk nagyon szeretne valami játékot, jó taktika, hogy felajánljuk neki, hogy kifizetjük a felét, ha ő összespórolja a másik felét. Ha már elég nagy, akár saját bankszámlát is nyithatunk neki, és a számlakivonatot együtt tanulmányozva, elmagyarázhatjuk neki, hogyan működnek ezek a dolgok. Később, amikor mobiltelefont veszünk a gyereknek, mindenképp érdemes feltöltő-kártyás készüléket venni, amit először valószínűleg azonnal lemerít majd, de egy idő után ebből is sokat tanulhat.

És végül: ha mi magunk is nagyobb gondot fordítunk a pénzügyeinkre, gyermekünk is nagyobb eséllyel fog így cselekedni felnőtt korában.

Babanet , 2012. december 12.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 

2012 12 12. 22:22
Dani fiam most 6 éves. Tavaly már saját pénzén összespórolt annyit, hogy magának vett társasjátékot 3000-ért. A projekt így nézett ki: minden nap körbejárta a lakást persellyel a hóna alatt, és minden pénzt begyüjtött (a mosnivalók zsebtartalmát a mosógépről, az asztalomról, stb), illetve mikor haza értem a munkából, akkor általában az apróimat elkérte (pizza futár vagyok, így azért az van bőven, ilyenkor az összes 100-as alattit megkapja).
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?