Ködpiszkáló - Adassuk-e be a méreginjekciót a gyermekeinknek?

Valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy ha törekvéseik sikerrel járnának, olyan betegségek ütnék fel újra a fejüket, amelyek gyermekek és felnőttek ezreinek-millióinak halálát okoznák vagy nyomorítanák meg őket egy életre. Az oltások ellen áskálódók most éppen a vírusos májgyulladást megelőző védőoltás ellen kampányolnak, mivel jelenleg ennek van "szezonja":

A programozott sejthalál és a gének működésének megváltoztatása valóban félelmetesnek tűnhet, a valóság azonban az, hogy mindennek semmi köze nincs az oltás hatásához. Az ugyanis azáltal fejti ki védőhatását, hogy fokozza az immunrendszer sejtjeinek ellenanyag-termelését a vírussal szemben. A vérben keringő ellenanyag a vírussal találkozva működésképtelenné teszi azt. Szó sincs a gének működésének átprogramozásáról, és nincs alapja annak a feltételezésnek sem, hogy az oltástól a korábban "mokány" gyermekek "gizdává" válnának.

Érdemes megnézni, milyen eredményekre hivatkozva kiált veszélyt az írás szerzője. A programozott sejthalállal kapcsolatban hivatkozott cikk enyhén szólva is félre van értelmezve: az apoptózist (programozott sejthalált) lombikban nevelt sejteken figyelték meg (nem emberen), és nem a védőoltás hatóanyagának, hanem egyik segédanyagának hatásával függhet össze. Az eredmények alapján semmi nem valószínűsíti, hogy ugyanez emberben is előfordul. A génműködés befolyásolásával kapcsolatos cikk konklúziója: az oltás hatására kialakulhat olyan enyhe májgyulladás, ami nem jár tünetekkel és amelyet a rutinszerűen alkalmazott labormódszerek sem mutatnak ki. Ennek kimutatására dolgoztak ki egy, a génexpresszió vizsgálatán alapuló módszert egereken. A cikknek az oltás biztonságosságával nincs összefüggésben.

A védőoltások - mint minden más gyógyszer - mellékhatásainak listája nyilvánosan elérhető az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. A fertőző májgyulladás megelőzésre jelenleg alkalmazott oltásnál a következőket olvashatjuk:

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
    Ritka: lymphadenopathia (nyirokcsomógyulladás)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
    Nagyon gyakori: fejfájás
    Gyakori: álmosság
    Nem gyakori: szédülés
    Ritka: paraesthesia (álérzékelés)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
    Gyakori: emésztőrendszeri tünetek (mint hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom)
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
    Ritka: csalánkiütés, viszketés, bőrkiütés
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei
    Nem gyakori: myalgia (izomfájdalom)
    Ritka: arthralgia (ízületi fájdalom)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
    Gyakori: étvágycsökkenés
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
    Nagyon gyakori: fájdalom és bőrpír az injekció beadás helyén, fáradtság
    Gyakori: láz (37,5°C), rossz közérzet, duzzanat az injekció beadás helyén, helyi reakciók az injekció beadás helyén (mint keményedés),
    Nem gyakori: influenzaszerű megbetegedések

Jó tudni, hogy a gyakoriságra vonatkozó kifejezések mit jelentenek: nagyon gyakori: több mint 1/10; gyakori: 1/100 - 1/10; nem gyakori: 1/1000 - 1/100; ritka: 1/10 000 - 1/1000; nagyon ritka: kevesebb mint 1/10 000. Sokak számára még így is ijesztő a fenti lista, azonban a helyes értelmezéshez érdemes tudni, hogy az itt leírt reakciók egy része az immunrendszer "áthangolódásának" (és az oltással épp ez a cél) következménye. A láz, az influenzaszerű tünetek, a bőrreakciók (kiütés), az emésztési panaszok, az izomfájdalom és a nyirokcsomó-duzzanat ebbe a sorba tartozik. Ezek a tünetek gyorsan múlnak, és az oltás előnyeihez képest a kellemetlenség elhanyagolható. 

Érdemes külön foglalkozni az ízületi panaszokkal, mivel ezek akár hosszú távon is fennmaradhatnak. Az ezzel kapcsolatban gyakran idézett tudományos cikk reumatoid artritiszes esetekről és ízületi fájdalom jelentkezéséről számol be az oltással összefüggésben. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ízületi fájdalom átmeneti, a reumatoid artritisz pedig genetikai alapú betegség, amelynek nem kiváltója az oltás, hanem "csak" provokálhatja a tünetek jelentkezését. Arról van tehát szó, hogy egy "alvó" betegséget ébreszthet fel a védőoltás. Ennek esélye azonban nagyon kicsi, amit az is igazol, hogy az oltottak körében nem gyakoribb a betegség, mint az oltásban nem részesülőknél. 

Az oltás kockázatai mellett érdemes tisztában lenni a megelőzendő betegséggel is, erről jó összefoglaló olvasható itt. A Hepatitis B vírus (HBV) fertőzés világszerte az egyik legelterjedtebb betegség.  A világon 350 millióra becsülik a fertőzöttek számát és évente egymillió ember hal meg a fertőzés következtében. A klinikai kép a tünetmentes fertőzéstől (az esetek kétharmada) a májgyulladáson át a májrákig  terjed. A tünetmentes fertőzés és a heveny májgyulladás általában gyógyul, utóbbi 1% halálozással jár, 10% krónikussá (elhúzódóvá) válik. A krónikus betegség kevés tünettel járó, évekig tartó enyhe betegség, meggyógyulhat vagy – 10–30%-ban – májcirrózisba torkollik, amely rákos betegséggé alakulhat. A vírust a vér és testnedvek, nyál, ondó, hüvelyváladék terjesztik. Gyakran szexuális úton terjed, de mivel küzdősportok során szerzett sérülések, közös borotva, fogkefe, törülköző használata, tetoválás, akupunktúra, testékszerek felhelyezése is átviheti a fertőzést, nyilvánvaló a tizenéves korosztály fokozott veszélyeztetése. A fejlett országokban a vírushordozók aránya 0,1–0,5%, Magyarországon 1% alatti. A vírust 100%-os biztonsággal kiirtó gyógyszer nem létezik, ezért különösen jelentős, hogy a védőoltással 95-100%-os védettség szerezhető.

Jogi kérdésben nem tisztünk állást foglalni, azonban le kell szögeznünk: a vírusos májgyulladással és a védőoltással kapcsolatban rendelkezésre álló ismereteket mérlegre helyezve egyértelmű, hogy az oltás kötelezővé tételét nem lobbiérdek, hanem a tudományos érvek talaján álló józan mérlegelés eredményezte. Aki a "rendszer" ellen lázad, az nem tudja, mennyire szerencsés helyre és időben született: hazánkban - köszönhetően elsősorban a védőoltásoknak - számos halálos betegség megszűnt létezni (gyermekbénulás, feketehimlő stb.), mások gyakorisága pedig nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a védőoltást nem alkalmazó országokban.

Amikor az oltások veszélyeire hivatkozva a beadás ellen kampányolnak, jó lenne, ha felelős szülőkként ezt is, és a megelőzendő betegség következményeit is mérlegelnék. Nem is beszélve arról, hogy a társadalom részeként az egyéni (rosszul értelmezett) érdekeken túl a társadalmi érdekeknek is alá kell vetnünk magunkat: a vírus terjedésének megakadályozása kétségkívül ilyen érdek, és ez - többek között - az oltás kötelezővé tételével érhető el.

További etikai vonatkozású kérdés, hogy dönthet-e a szülő a gyermeke helyett az oltás megtagadásáról (jogilag egyébként erre nincs lehetősége)? És vajon erkölcsileg-szellemileg felnőttnek tekinthető-e az a szülő, aki a tudományos érvekre fittyet hányva, hályogkovácsként ténykedő, a szakmai alaptudással sem rendelkező aktivisták interneten terjesztett körleveleire hagyatkozva tagadja meg az oltást? A lehülyézés, leősemberezés természetesen nem fogadható el ellenérvként, de önmagáról állít ki bizonyítványt, aki (többek között) ilyeneket ír le: "mivel az oltottak akár teljesen tünetmentesen fertőzhetnek is, ezért több napig is tanácsos messze elkerülni az iskola környékét". Mivel is fertőzik meg az oltottak az oltatlanokat? Többször elolvasva és végiggondolva sem sikerült rájönnöm, mire gondolhatott a szerző.

Abból, hogy a védőoltásokra szükség van, még nem következik az, hogy a természet hibásan van megalkotva, és ezért szorul a vakcinaiparra. A fejfájás sem jelenti azt, hogy gond lenne az agyműködésünkkel, vagy a fejünk hibásan lenne megalkotva -  mégis bevesszük a fájdalomcsillapítót, ha már nagyon fáj, talán még az oltások ellen kampányolók is... És ha egy rég "elfeledett" betegség, például a torokgyík veszélyeztetné a gyermekünk életét csak azért, mert nem oltattuk be, képesek lennénk-e a szerettünk elvesztését a természet törvényei szerinti elkerülhetetlen veszteségként értelmezni?

A cikk eredetileg a Ködpiszkáló blogon jelent meg.