Emberklónozás - legkésőbb holnapután?

Az emberi génállomány feltérképezésére irányuló első próbálkozások meglepő eredményekhez vezettek: a jelek szerint jóval kevesebb génnel rendelkezünk, mint azt korábban gondoltuk és génjeink közül sok nem is jó semmire.

A tudósok korábban úgy vélték, hogy több mint százezer, a DNS-spirálban kódolt génünk van, ám most mindkét, a géntérképezéssel foglalkozó nagy kutatási program (Celera Genomics, Human Genome Project) 27 és 40 ezer közé teszi génjeink számát. Craig Venter, a magánpénzekből támogatott Celera alapítója úgy véli, hogy az eredmények láttán el kell gondolkodnunk rajta, hogy valóban a génkészlet-e az ember teljes tervrajza mivel kevésnek tűnik ahhoz, hogy mindent kódoljon. Francis Collins, az állami pénzekből finanszírozott Human Genome Project vezetője viszont úgy fogalmazott, hogy az ember a génekből származó információk által vezérelt robot.

A gének (melyek fehérjéket kódolnak) kis számából néhány további megválaszolatlan kérdés is adódik. Az egyik, hogy az emberi rasszok között genetikailag sokkal kisebb a különbség, mint a rassz egyes tagjai között, ám még két ember genetikai állomány is mintegy 99,99 százalékban azonos. Kérdés, hogy hogyan emelkedtünk ki az állatvilágból, miközben relatíve kevés génünk van, és Venter szerint az összes gerinces állatnak közel azonos méretű a génállománya. Ráadásul úgy tűnik, hogy őseink 223 gént közvetlenül a baktériumoktól "örököltek", és ezek között olyanok is akadnak, amelyek elég fontos szerepet játszanak. Collins arra mutatott rá, hogy a legújabb eredmények szerint körülbelül 300-al több génünk van, mint az egereknek - és csupán kétszer annyi, mint egy muslicának.

Richard Myers (Stanford University) viszont arra mutat rá, hogy nem a gének száma a meghatározó, hanem az, hogy mire használjuk őket. Elképzelhető, hogy az eseteknek akár a 60 százalékában is egy gén több fehérjét kódol.

Ezen felül úgy tűnik, hogy sok a "szemét", használaton kívüli gén. A "valódi" gének csupán a kromoszómák 1,5 százalékát teszik ki, miközben a gének fele ismétlődik: több helyen is előfordul. A tudósok mindenesetre arra gyanakszanak, hogy az ismétlődő részek szerepet játszottak az evolúcióban. A többi, vizsgált állat DNS-készletében nincs ennyi hulladék: a muslicánál például alig 3 százalékot tesz ki.

A génkutatásnak persze még közelről sincs vége, sőt, a legfontosabb fejezet még csak most kezdődik. Hátra van ugyanis annak a meghatározása, hogy az egyes gének milyen funkciót határoznak meg vagyis mire jók egyáltalán.
(New Scientist - jövőnéző)


http://www.stop.hu/jovonezo

2001. február 21.

 
 
 
Címkék:  

gyermekvállalás

X
EZT MÁR OLVASTAD?