Várandósnapló - Zalánki Fruzsina

Terhesnapló 5. – Itt húzódik, ott fáj

Megvolt a héten az első fájásmérésem és a 36 hetes vizsgálatokhoz tartozó vérvétel. Koppi nagyon jó kisfiú volt: míg a másik két kiscsaj többször elaludt, ébresztgetni kellett a CTG alatt, addig őt nagyon bőszen zavarta az eszköz, amit a hasamra raktak, így lefoglalta magát és szép görbéket produkáltunk.

Hónapokkal a vége előtt már a legtöbb babakelengye megvolt és ésszerűen kikalkuláltam mindent, hogy ne szakadjanak a nyakamba nagy költségek, de valahogy mégis kimaradt valami. Nem számoltam bele a költségekbe, hogy jövő héten már kétszer kell mennem Kiskunfélegyházára fájásmérésre és a 38. héten már Kecskemétre megyek – ez oda-vissza kb. 60km.

Persze ezt is megoldom, de csak örülni tudok, hogy van kocsim, mert egy egész napos program lenne kijutni innen a kórházig NST-re. Kocsi nélkül az én tempómmal 30-45 perc gyaloglást, 30-45 perc buszozást, majd várakozás után megint 30 perc buszozást jelentene.

Ma már 36. hétnél és 5 napnál járunk, egyre közelebb a cél, de ezt már annyiszor ismétlem. Koppány nagyon tud hisztizni, hogy alig fér el, körülbelül tudom, mikor milyen testrészét akarja valahova bepasszírozni vagy áthelyezni. Mindig is félig guggoló pozícióban volt a hasamban és most ez zavarhatja nagyon, mármint az, hogy már nem olyan egyszerű ugyanúgy elhelyezkednie.

Akármikor mentünk ultrahangra, a lába az állánál volt. Úgy tűnik, neki ez a kényelmes, és szerintem most is próbálja lehúzni a lábait alulra a fejéhez. A pocakom alakját egyre többször bontja meg egy kicsúcsosodó rész - szerintem a popsija -, amit ha megsimogatunk, azonnal elmozdul.

És bevallom, eljött az az időszak így az utolsó hónapra, amikor mindig van valami, ami húzódik vagy fáj. Hol a méhtartó szalagok nyúlnak, hol egy beékelődést gyakorló fejecske feszít. Van, hogy a napi teendők után, mikor már az ágyban fekszem, és éhes vagyok, elgondolkodom rajta, hogy elinduljak-e enni. De általában leszavazom ezen ingeremet és csak reménykedem, hogy a végtagfájdalom babavárás után normalizálódik.

Vizesedésem nincsen, így legalább azzal nem kell küzdenem, tudom, sokan mennyit szenvednek vele, így örülök, hogy ez kimarad a babavárás utolsó időszakából. De a kellemetlenségekkel együtt is még élvezem a babavárást, hiszen lassan itt a vége és tényleg nem tudhatom, átélhetem-e még.

Az eredetileg októberi babás csoportunk következő babája is megszületett. Ma 5 napos, ha jól számolom, csak a jövő héten hagyhatják el a kórházat, de anyuka és a baba is jól vannak. Innen is pusziltatom Ábel babát és anyukáját!

Csumpi

Csumpi , 2013. szeptember 06.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(8 hozzászólás) 

2013 09 09. 18:14
Nagyon izgi, ez már a finish!! kitartást az utolsó napokhoz, hetekhez..
→ válasz erre
2013 09 09. 22:39
Hajrá!Minden jót kívánok Neked!Sok öröm és ragyogás tegye szebbé minden napodat!
→ válasz erre
2013 09 13. 13:07
@monis:
@hudememara: Köszönöm! :)
→ válasz erre
Összes hozzászólás (8) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?