8 mondat, amit sose mondj egy épp megszült anyukának

Szülés után sok nőt felkészületlenül ér az, hogy a hormonok milyen tombolásba kezdenek. Hirtelen változás ez, ami miatt egy nő, aki épp csak megszült, még hetekig kifejezetten érzékeny lelki állapotba kerül. Emiatt kicsit sem mindegy, hogy a rokonság-barátok és az ismerősök – vagy netán az ismeretlen utca embere – szájából milyen mondatokat hall.

Mert lehet, hogy azt az adott illető csak poénnak szánta, az is lehet, hogy normál esetben simán elviselhető vagy elfogadható egy-egy ilyen megjegyzés, beszólás, ám a szülés után termelődő hormonoktól elárasztott gyermekágyas anya nem biztos, hogy jó néven veszi. Vagy éppen: pont, hogy zokon.

Ezért úgy gondoltam, hasznos, ha összeszedünk pár mondatot, melyeket jobb inkább benyelni, mint kimondani, ha a kórházban meglátogatjuk, vagy a kórházból hazatérve találkozunk egy kismamával:

  • Na, és jó szorosra varrtak? Esetleg némi kikacsintással vagy félmondattal célozva apuka érdekeire is. Ne! A gátmetszés vagy a hüvelyrepedés magában is sokaknak megrázó élmény, hát még a varrás okozta félelmek és gátlások. Meg egyébként is, mi köze van hozzá bárkinek?
     
  • Úgy örülök, hogy császárom volt, így legalább nem tágultam ki! A testünk pont arra lett tervezve, hogy képesek legyünk gyerekeket szülni, így az előbbi mondat komplett hülyeség. A hüvelyi szülés – legalábbis, ha nem a 16. gyerekét szülte a kismama – nem teszi tágabbá a hüvely falait, de egyébként is, ez megint egy olyan terület, amit nem kéne bolygatni. Magánügy.
     
  • Azért a Kegel-gyakorlatokat el ne felejtsd! Tényleg vicces, hogy a szülés után az ember mennyi megjegyzést kaphat intim területeinek állapotára. Érdekes, hogy a teherbeesés előtt nem nagyon hangzanak fel hasonló mondatok a rokonság vagy az ismerősök szájából. Pedig a szülés utáni érzékeny állapotban ezek igencsak képesek ütni: az anyuka másra sem vágyik, minthogy mielőbb regenerálódjon, összecsiszolódjon a babájával, feleslegesen ne stresszeljük már!
     
  • Fú, ha tudnád, nekem milyen kemény volt a vajúdásom! Mindig van egy nő, aki rákontrázik a többiek szülésélményére – általában ő az, aki a leghosszabb időt töltötte a szülőszobán, és legtöbbször különféle válogatott borzalmak árán szülte meg a gyermekét. Kétség nem fér hozzá, hogy vérbeli hős(nő), akinél nagyobbat a világon nem lehet találni. Persze, nem gond, ha a nők egymás között megbeszélik a szülésüket, de azért ügyeljünk rá, hogy ne mi legyünk a mindenkire rákontrázók!
     
  • Nem hiszem el, hogy otthon/kórházban szültél! Hacsak nem azért mondjuk, mert csodáljuk a kismamát a döntéséért, inkább ne is szóljunk semmit. Ítélkezni semmi jogunk, az anyuka nyilván aszerint választotta meg a szülése helyszínét, hogy mit gondolt a családja számára a legjobbnak. Nem a mi dolgunk!
     
  • Epidurállal szültél? Én sosem tennék ilyet! Ugyanolyan ítélkező mondat ez, mint az, hogy „Teljesen természetesen szültél? Hát meg vagy te őrülve?”. Persze, nem baj, ha a kismama a szülés előtt tájékozódik egy-egy beavatkozás (vagy be nem avatkozás) esetleges körülményeiről, de ahelyett, hogy a döntését utólag megkérdőjeleznénk, inkább fókuszáljunk a babára, aki nyilván roppant cuki. Vagy dicsérjük meg, milyen ügyesen csinálta végig a szülést a kismama!
     
  • Megmondtam, hogy tök felesleges szülési tervet írnod! Köszönjük az építő hozzászólást. Pedig nem kéne valakinek az arcába dörgölni, ha összeállított magának egy tervet, de az valamilyen okból felborult, és a szülés mégsem úgy alakult. Inkább csak hallgassuk meg, mit mesél a szülésről – ezzel legalább támogatni tudunk: két megértő fület adjunk ítélet helyett.
     
  • Úristen, borzalmasan nézel ki! Na, ez az a mondat, amit alapból nem nagyon illik egy nőnek mondani, de miután egy olyan munkás élményben volt része, mint a vajúdás és a szülés, azt hiszem, egy olyan anyuka sincs, akinek az a legfontosabb, hogy épp hogy néz ki. Vagy legalábbis nem kéne, hogy az legyen. Inkább vegyük rajta észre a baba miatti örömet és biztosítsuk arról, mennyire büszkék vagyunk rá.

Kedves anyukák, volt még olyan mondat, ami kifejezetten rosszul esett mások szájából közvetlenül a szülés után vagy a gyermekágy ideje alatt?

Szilágyi Diána , 2013. május 13.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(8 hozzászólás) 

2013 05 13. 19:48
@k_inga: :( tényleg "kedves"
→ válasz erre
2013 05 15. 14:01
Drága sógornőm megjegyzése:"a másik gyereket bent hagyták?"-de ehhez a vissza is társult minek után ő dupla akkora mint én..."az én hasam lesz még lapos,de a tied mikor?"
Ja...és 5 hete szültem,de a pocim már a régi,csak5-6 kg-ot még le kéne dobni,de az is meg lesz :)
→ válasz erre
2013 05 16. 23:24
Emlékszem, nekem a szülés utáni időszak eléggé pokoli volt, kissé-valószínűleg hormonális hatásra-megborultam lelkileg. Ilyen állapotban persze eléggé nyugtalan voltam, ha pl. nem tudtam miért sír a lányom, meg sok minden más miatt is. Párom "kedves" családja ezekre egész egyszerűen a "Ne idegeskedj!" felszólítással reagált. Hát kösz...
→ válasz erre
Összes hozzászólás (8) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóKamaszmentő - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó