Ikrekkel az első 6 hét: egy magyar anyuka szerint ez a 3 legnagyobb kihívás, amivel meg kell küzdenie

Szülővé válni és hirtelen felnőni a nagy feladatokhoz nem egyszerű feladat, ám egyszerre két kisbabával a teendők is megsokszorozódnak. Zsuzsi pár hete lett egyszerre két kislány anyukája – őt kérdeztük arról, mik voltak számára a legnagyobb nehézségek az első 6 hétben. 

Az első hat hét minden anyuka számára kőkemény időszak, hiszen ekkor csiszolódik össze az új jövevény, az édesanya és a család. Ekkor szembesülnek az újdonsült szülők – kivéve persze a legszerencsésebbek – a kevesebb alvással, a több teendővel és úgy egyébként egy teljesen új élethelyzet megszokásával. Ilyenkor alakul ki az etetés-altatás-pelenkázás rutinja, merülnek fel problémák a szoptatással, a hasfájással, és megannyi, addig nem várt dologgal kapcsolatban. Ha pedig ikrekről kell gondoskodni, akkor bizony nincs mese: a túlélésre kell játszani.

Ha nálatok is hamarosan két kisbaba érkezése várható, akkor bizony érdemes felkészülni mindenre – Zsuzsinak a következő három dolog okozta az első hetekben a legkomolyabb nehézséget.

1. Felépülés a császármetszésből

Az ikrek érkezésekor jóval nagyobb a császármetszések aránya, mint egy klasszik szülés esetén. ,,Az első várandósságomkor a hüvelyi szülés után néhány nappal már szinte teljesen rendben voltam. A császármetszés viszont egy komoly hasi műtét, vágott sebbel. Egyszerűen tehetetlennek éreztem magam amitatt, hogy nem tudom egyedül ellátni a gyerekeket. Nem csak a fizikai regenerálódás ment sokkal lassabban, de lelkileg is fel kellett dolgoznom ezt az egészet. Nem kérdés, ez volt mindannyiunk számára a legmegfelelőbb megoldás: egy farfekvéses "A" babával meg sem próbáltam volna a hüvelyi szülést, de az utolsó pillanatig reménykedtem, hátha irányba fordul mindenki odabenn.”

Ikrekkel az első 6 hét: egy magyar anyuka szerint ez a 3 legnagyobb kihívás, amivel meg kell küzdenie

2. Összehangolni a babák napi ritmusát

,,Már a terhesség alatt elhatároztam, hogy megpróbálom a lányokat egyszerre etetni, egyszerre altatni, hogy jusson idő a 2 évesemre, a férjemre és magamra is. Már a pocakban is nagyon különbözőek voltak, és ez idekint sem volt másként. Nagyon nehéz volt összehangolni az etetések idejét, egyáltalán megtalálni azt a pózt, ahol a lányokat viszonylag kényelmesen, együtt tudtam megszoptatni. Az alvásritmust sem volt egyszerű összecsiszolni. Egyikük hamar elaludt és hamar ébredt, a másikat egy örökkévalóságnak tűnt elaltatni, viszont sokáig aludt. Utóbbi az együttszoptatás során okozott mindig fejtörést. Persze egymás megismerése megoldja a dolgokat, most, 2 hónappal a szülés után azt mondhatom, nagyjából egyszerre csinálnak a lányok mindent. Ehhez viszont a napirend betartása kellett.”

3. A gyakori alváshiány

,,Egyszerűen valaki mindig ébren volt. Valakit mindig ringatni kellett, valaki mindig éhes volt, valaki mindig sírt, valakinek mindig tele volt a pelenkája. Mindig "volt másik!" És a lányok nagyon pontosan ügyeltek arra, hogy váltsák egymást, hogy mi sose unatkozzunk. Ha az egyik abbahagyta a sírást és végre elaludt, biztos, hogy 1 percen belül a másik megébredt és átvette a stafétát. Az ember lánya megpróbál türelmes lenni, énekel, dúdol, simogat, büfiztet, ringat, pelenkát cserél és kezdi elölről az egészet. De amikor már hetek óta nem alszik 2-3 óránál többet egyhuzamban, az tényleg nagyon kemény. Mert mindig ott van a másik. Aki pont ugyanolyan gyönyörű és akit pont ugyanolyan nagyon szeret és várt rá 9 hónapon keresztül.”

 

 

Barbara , 2019. szeptember 13.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?