Szakmai konferencia a várható változásokról Már a közeljövőben másképp szülhetnek a magyar anyák

Az anya- és bababarát szülészeti ellátás lehetőségeiről tartott konferenciát a Semmelweis Mozgalom „A szülészet újjászületése” címmel. A várhatóan gyökeres változásokról szóló rendezvényt a társadalom, a családok és a szakma felől érkező speciális igények hívták életre, annak reményében, hogy párbeszéd kezdődhet az érintett felek között, és talán sikerülhet az, ami az elmúlt húsz évben nem: közelíteni az álláspontokat és kidolgozni a fent említett igényeknek megfelelő, humánusabb szülészetet biztosító szabályozást.
A rendezvényen többek között Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Dr. Mikola István az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, Dr. Lesley Page professzor a Brit Királyi Bábakollégiumtól és Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász is felszólalt.

Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár szerint a szülészet problémája nemcsak az otthonszülésről szól, hanem a szülészeteken jelenleg uralkodó állapotok ellenzéséről. Aggodalmát fejezte ki, hogy a demográfiai trendek megkérdőjelezik az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát, s ezt szerinte a szülészeti ellátások fejlesztésével lehetne megfordítani. Az államtitkár úgy fogalmazott: „kialakult egy olyan kultúra, amely minden eszközzel próbálja akadályozni a népszaporulatot”.

Pedig hazánkban a gyermekvállalási kedv magasabb, mint például Franciaországban, ezért a cél az, hogy elérjék a tervezett gyermekek megszületését, valamint csökkentsék a művi terhesség megszakítások számát. Utóbbival kapcsolatban Szócska elmondta, egyetlen olyan jogszabályt sem fognak támogatni, mely a művi abortuszokat támogatná. Az államtitkár egyetért azzal, hogy a nők eldönthessék, hol kívánják világra hozni gyermeküket, ám mivel az egészségügyre fordítható költségvetési keret 5,5-ről 4,3-ra csökkent a GDP-vel arányosan, egyelőre nincs lehetőség bababarát szülészeti központok kialakítására.

Dr. Mikola István szerint a bábáknak integrálódniuk kell az egészségügyi rendszerbe. Fontosnak tartja azt is, hogy a bábák saját szakmai kódot kapjanak, és azt is, hogy a védőnői hálózatot, mint hungarikumot, megőrizzük. A politikus szerint a szakmában összefogásra lesz szükség minden oldalról – bábák, szülésznők, védőnők és orvosok részéről is -, hogy ezt a morális és kulturális problémát megoldják. Kiemelte azt is, hogy a kormány véget akar vetni annak a gyakorlatnak, miszerint az anyák a jobb ellátás reményében zsebbe fizetnek az orvosoknak a szülésért.

A Brit Királyi Bábakollégium képviseletében vett részt a konferencián Dr. Lesley Page professzor, aki azért is érkezett hazánkba, hogy segítségére legyen az érintetteknek az új szabályozás kidolgozásában. Elmondta, hogy a szülészeti ellátás megreformálásához az egész eddigi rendszer átgondolására és megváltoztatására szükség lesz. A legfontosabbnak ő is azt tartja, hogy a bábák az egészségügyi rendszeren belül, nyilvántartott formában, de mégis függetlenül, kompetensen dolgozhassanak, természetesen megfelelő alapképzés után és folyamatos továbbképzés mellett.

Az összefogás a professzor szerint is elengedhetetlen, véleménye szerint enélkül nem lehetne új és emberibb szülészeti ellátórendszert létrehozni. Ezért is örült annak, hogy a kormányzat részéről is érdeklődést tapasztalt a téma iránt. Előadásában részletesen beszámolt a bábai modell és az orvosi modell előnyeiről és hátrányairól, és azt javasolta, hogy a szülészeti ellátásokban a kórházi és az otthonszülés mellett jelenjenek meg a kórház melletti és kívüli születéscentrumok is.

Az már a konferencián tapasztaltak alapján is elmondható, hogy a szülészet reformja nem lesz indulatoktól mentes. Dr. Tóth Zoltán Péter, a Szülészet-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke előadásában Mikola István egyik mondatára – miszerint Európában a magyarok általános egészségi állapota az egyik legrosszabb – úgy reagált, hogy ezek szerint a magyar kismamák sem tekinthetők egészségesnek, ezért a szülészet medikalizációja, orvosközpontúsága is indokoltnak tekinthető. Fenti állítását azzal az adattal támasztotta alá, hogy míg világszerte a meddőség átlagosan a párok 16 százalékát érinti, addig hazánkban ez az arány 30 százalék.

Eliska Kodysová a Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés Európai Régiója regionális és csehországi képviselője szerint "meg kell érteni, hogy a bábák nem a szülészorvosok versenytársai". Dr. Bálint Balázs, szülész-nőgyógyász a Szent Imre kórházban szerzett, természetes szüléssel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt, és elismerte: a humánusabb szülészeti modell nagyobb terhet ró az orvosra, hiszen több időt kell fordítani egy-egy anyára. Ám véleménye szerint ennek köszönhetően az anyák között kevesebb beavatkozást és műtétet kell végezni a szülés folyamán, ami a gyógyszer és varróanyag felhasználást is előnyösen befolyásolja. A reformok megvalósításához szükséges azonnali teendőkként a felek közötti párbeszédet, az ismeretterjesztést és az oktatást nevezte meg.

A Semmelweis Mozgalom célja, hogy a jelenlegi medikalizált ellátás helyett az anya- és bababarát szülészeti ellátás honosodjon meg Magyarországon, a szakmai és civil szervezetek aktív együttműködésével, a családokat sem kizárva.

A konferencia időpontjában már elkészült az otthonszülést szabályozó javaslat, amelyről ma folytatódtak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. A tervezetet még nem fogadták el, ezért újabb egyeztetés lesz a jövő héten.

Az MTI információi szerint az egyeztetés elején Szócska Miklós azt mondta: a kormányzat célja a fenntartható társadalom megerősítése. Fontos, hogy a szülés vonzó élmény legyen, ne legyen visszatartó erő az anyagi szempont vagy a rideg intézményi környezet, vagyis ki tudjon bontakozni a gyermekvállalási kedv.

Eközben a Népszabadság mai számában olvasható, hogy egyetlen év alatt 8,5 millió orvosi beavatkozást finanszírozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP); a harmadik leggyakoribb beavatkozás, szám szerint 28 383 a császármetszés, azaz minden harmadik baba – a császármetszések aránya 34 % - így jön világra.

A Népszabadságnak a császármetszések magas számát a műhibaperektől való félelemmel és az idősebb kori szülések gyakoriságával magyarázták a megkérdezett orvosok.

Eközben az otthonszüléseknél segédkező Dr. Geréb Ágnes még mindig előzetes letartóztatásban van.

Szilágyi Diána , 2010. december 03.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 

2011 01 18. 19:58
Szerintem az otthonszülést támogató nők sem feltétlenül az otthonukhoz ragaszkodnak a gyermekük világrahozásakor, hanem egy beavatkozásmentes emberi körülmények közötti szülésélményt szeretnének, ami róluk és gyermekükről szól. Nekem szerencsére ilyen volt egy bababarát kórházban. Ezek számát kellene növelni, mert a biztonság és a háborítatlanság is együtt lehet. Véleményem szerint ez pedig nem feltétlenül pénzkérdés, csak emberi hozzáállás.
Mert lehet úgy állni egy kismamához- szülő nőhöz úgy, mint a szülővárosomban és lakhelyemen, és lehet úgy ahogy egy ilyen kórházban. Mert bizony nem mindegy, hogy beszólnak-e bunkón, vagy vizes ruhát tesznek az ájuldozó kismama fejére a sokadik vérvételkor. Vagy az ember a folyosón vajúdik, vagy az szülésznő/orvos ott ül vele, és biztatja a szülés során beavatkozás nélkül. Ez csupán hozzáállás kérdése...
→ válasz erre
2011 02 09. 21:51
Nekem nagyon jó élményem van a szüléssel kapcsolatban, persze ezt nemcsak a külső körülmények hanem a szerencse függvénye is volt. Szegeden a Női Klínikán szültem tavaly februárban, úgy hogy a dokim akinek 9 hónapig jattoltam az utolsó pillanatban átadott egy kollégájának, így mikor szülni mentem igazából se dokim se szülésznőm nem volt, de meg sem fordult a fejemben sohase hogy otthon szüljek. Végül a fájások kezdetétől számolva 2.5 óra múlva megszületett a kislányom, a doki is bejött és egy nagyon aranyos szülésznőm is lett. Így én elmondhatom hogy nekem igazándiból pozitívnak mondható szülésem volt, amit semmiért sem cseréltem volna el egy általam bizonytalannak gondolt otthonszülésre. Mert mi van akkor ha bármi komplikáció fellép az otthonszülésnél? Meghal a baba, naés? Szerintem ez igazán súlyos dolog. A családbarát szülőotthonokkal meg szerintem ugyanaz lenne a helyzet előbb vagy utóbb, mint a kórházakkal, ott is lenne olyan szülő aki még jobb elbánást és több odafigyelést szeretne a gyerekének és magának, így nem tartoztatná meg magát attól, hogy egy kis hálapénzért cserébe esetleg több odafigyelést kapjon, és így mindjárt ugyanoda lyukadtunk is ki.
→ válasz erre
2011 02 10. 22:19
Nekem is pozitív szülésélményeim vannak, bár egyik sem Magyarországhoz kapcsolódik. Azon szerencsés emberek közé tartozom, aki megélhette, átélhette ezt a baba-mama barát szülést, ellátást, és nem "túlélnie" kellett egy szülést. Minden beavatkozástól mentes volt, se borotválás, se beöntés, minden teljességgel az én igényeim szerint zajlott, és persze ahogy a szituáció "követelte" a dolgokat. A szülésznőnek, bábának nem a dirigálás, nem a konkrét értelemben vett szüléslevezénylés volt a feladata, hanem egyfajta támaszként volt ott, biztatott, kedves volt, tapasztalt és megértő. És mindez ingyenes! Boldog vagyok, hogy itt, Svédországban élhettem át (eddig már kétszer - reméljük lesz még rá alkalom) életem legszebb, legmeghittebb pillanatait! Kívánom, hogy ez Magyarországon is így működjön, amilyen hamar csak lehet!
→ válasz erre
Összes hozzászólás (4) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Nem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó