Szakmai konferencia a várható változásokról Már a közeljövőben másképp szülhetnek a magyar anyák

Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár szerint a szülészet problémája nemcsak az otthonszülésről szól, hanem a szülészeteken jelenleg uralkodó állapotok ellenzéséről. Aggodalmát fejezte ki, hogy a demográfiai trendek megkérdőjelezik az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát, s ezt szerinte a szülészeti ellátások fejlesztésével lehetne megfordítani. Az államtitkár úgy fogalmazott: „kialakult egy olyan kultúra, amely minden eszközzel próbálja akadályozni a népszaporulatot”.

Pedig hazánkban a gyermekvállalási kedv magasabb, mint például Franciaországban, ezért a cél az, hogy elérjék a tervezett gyermekek megszületését, valamint csökkentsék a művi terhesség megszakítások számát. Utóbbival kapcsolatban Szócska elmondta, egyetlen olyan jogszabályt sem fognak támogatni, mely a művi abortuszokat támogatná. Az államtitkár egyetért azzal, hogy a nők eldönthessék, hol kívánják világra hozni gyermeküket, ám mivel az egészségügyre fordítható költségvetési keret 5,5-ről 4,3-ra csökkent a GDP-vel arányosan, egyelőre nincs lehetőség bababarát szülészeti központok kialakítására.

Dr. Mikola István szerint a bábáknak integrálódniuk kell az egészségügyi rendszerbe. Fontosnak tartja azt is, hogy a bábák saját szakmai kódot kapjanak, és azt is, hogy a védőnői hálózatot, mint hungarikumot, megőrizzük. A politikus szerint a szakmában összefogásra lesz szükség minden oldalról – bábák, szülésznők, védőnők és orvosok részéről is -, hogy ezt a morális és kulturális problémát megoldják. Kiemelte azt is, hogy a kormány véget akar vetni annak a gyakorlatnak, miszerint az anyák a jobb ellátás reményében zsebbe fizetnek az orvosoknak a szülésért.

A Brit Királyi Bábakollégium képviseletében vett részt a konferencián Dr. Lesley Page professzor, aki azért is érkezett hazánkba, hogy segítségére legyen az érintetteknek az új szabályozás kidolgozásában. Elmondta, hogy a szülészeti ellátás megreformálásához az egész eddigi rendszer átgondolására és megváltoztatására szükség lesz. A legfontosabbnak ő is azt tartja, hogy a bábák az egészségügyi rendszeren belül, nyilvántartott formában, de mégis függetlenül, kompetensen dolgozhassanak, természetesen megfelelő alapképzés után és folyamatos továbbképzés mellett.

Az összefogás a professzor szerint is elengedhetetlen, véleménye szerint enélkül nem lehetne új és emberibb szülészeti ellátórendszert létrehozni. Ezért is örült annak, hogy a kormányzat részéről is érdeklődést tapasztalt a téma iránt. Előadásában részletesen beszámolt a bábai modell és az orvosi modell előnyeiről és hátrányairól, és azt javasolta, hogy a szülészeti ellátásokban a kórházi és az otthonszülés mellett jelenjenek meg a kórház melletti és kívüli születéscentrumok is.

Az már a konferencián tapasztaltak alapján is elmondható, hogy a szülészet reformja nem lesz indulatoktól mentes. Dr. Tóth Zoltán Péter, a Szülészet-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke előadásában Mikola István egyik mondatára – miszerint Európában a magyarok általános egészségi állapota az egyik legrosszabb – úgy reagált, hogy ezek szerint a magyar kismamák sem tekinthetők egészségesnek, ezért a szülészet medikalizációja, orvosközpontúsága is indokoltnak tekinthető. Fenti állítását azzal az adattal támasztotta alá, hogy míg világszerte a meddőség átlagosan a párok 16 százalékát érinti, addig hazánkban ez az arány 30 százalék.

Eliska Kodysová a Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés Európai Régiója regionális és csehországi képviselője szerint "meg kell érteni, hogy a bábák nem a szülészorvosok versenytársai". Dr. Bálint Balázs, szülész-nőgyógyász a Szent Imre kórházban szerzett, természetes szüléssel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt, és elismerte: a humánusabb szülészeti modell nagyobb terhet ró az orvosra, hiszen több időt kell fordítani egy-egy anyára. Ám véleménye szerint ennek köszönhetően az anyák között kevesebb beavatkozást és műtétet kell végezni a szülés folyamán, ami a gyógyszer és varróanyag felhasználást is előnyösen befolyásolja. A reformok megvalósításához szükséges azonnali teendőkként a felek közötti párbeszédet, az ismeretterjesztést és az oktatást nevezte meg.

A Semmelweis Mozgalom célja, hogy a jelenlegi medikalizált ellátás helyett az anya- és bababarát szülészeti ellátás honosodjon meg Magyarországon, a szakmai és civil szervezetek aktív együttműködésével, a családokat sem kizárva.

A konferencia időpontjában már elkészült az otthonszülést szabályozó javaslat, amelyről ma folytatódtak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. A tervezetet még nem fogadták el, ezért újabb egyeztetés lesz a jövő héten.

Az MTI információi szerint az egyeztetés elején Szócska Miklós azt mondta: a kormányzat célja a fenntartható társadalom megerősítése. Fontos, hogy a szülés vonzó élmény legyen, ne legyen visszatartó erő az anyagi szempont vagy a rideg intézményi környezet, vagyis ki tudjon bontakozni a gyermekvállalási kedv.

Eközben a Népszabadság mai számában olvasható, hogy egyetlen év alatt 8,5 millió orvosi beavatkozást finanszírozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP); a harmadik leggyakoribb beavatkozás, szám szerint 28 383 a császármetszés, azaz minden harmadik baba – a császármetszések aránya 34 % - így jön világra.

A Népszabadságnak a császármetszések magas számát a műhibaperektől való félelemmel és az idősebb kori szülések gyakoriságával magyarázták a megkérdezett orvosok.

Eközben az otthonszüléseknél segédkező Dr. Geréb Ágnes még mindig előzetes letartóztatásban van.