Terhesnapló 3. – Negatív-gondolatirtó felszerelést!

Péntek este, kerek 27 hetes terhesen, közel százzal száguldottam át a Petőfi hídon, hogy kézbe vehessem a laboreredményemet. A múlt heti csillagos vizelet csak nem hagyott nyugodni, így örültem neki, mikor a telefonban azt mondták, hogy nem kell az ismételt vizsgálati lapra egész hétvégén várni, hanem még aznap elkészül. Persze én másokkal ellentétben nem tudtam 15:00-kor virtuális kapát-lapátot elhajítani a munkában, így vált szükségessé az esti száguldozás. Biztosra vettem, hogy javult a helyzet, hiszen kimostam a vesém.

18:58 perckor vettem szemügyre a papírt, és csalódottan állapítottam meg, hogy ez nagyjából ugyanolyan gyatra és csillagos, mint az első. Úgy nyomkodtam a telefongombokat, mint egy eszelős, miközben imádkoztam, hogy az este hétig tartó nőgyógyászati magánrendelésen a kiképző-őrmester- asszisztens felvegye a telefont. Felvette. Elnyekeregtem, hogy megint nem lett jó a vizelet. Mire ő annyit dörrent bele a telefonba, hogy „És akkor mi van?!”. Nem értettem a kérdést. Hogyhogy mi van, hát baj van, mondja, hogyan akarnak a dokival kikezelni. De neki esze ágába sem volt tovább ragozni a témát. Még egyszer megkérdezte, hogy van-e bármi panaszom, és a nemleges válaszom hallatán indítványozta, hogy ne foglalkozzam tovább a témával, igyak rendesen és élvezzem a hétvégét. Jah, gondolom, hogy őneki nem gond nem foglalkozni, meg élvezni a hétvégét…

Végül meggyőztem magam, hogy nyilván nem véletlenül főnővér kétszáz éve, és a dokim sem véletlenül dolgozik vele (a modoráért legalábbis biztos nem), nincs más választásom, mint megbízni benne.

Éjjel azt álmodtam, hogy apukám és a nagypapám meghalt. Mióta terhes vagyok, sokkal intenzívebben álmodok, és általában hulla negatív hülyeségeket. Viszont gondolhatjátok, hogy az ütő belém állt, mikor másnap apa hívott. Boszorkány lehetek, mert hála Istennek, emberi lény halálhíréről nem tudósított, viszont bejelentette, hogy hőn szeretett családtagjuk, az öreg Fanni-kutya az örök vadászmezőkön kutyagol tovább. Csani imádta azt a berni pásztort, nem félt tőle, kis tök alsó egyévesként simogatta, etette. Fanni volt nálunk az alapértelmezett kutya. Várja nagyon, hogy ha a jövő hétvégén megyünk a papához, akkor Fannit láthassa. Én meg azóta is hallgatok. Nem tudtam rászánni magam, hogy elmondjam neki. Egyáltalán mit mondjak? Hogy kell egy ilyen hírt közölni egy háromévessel?

A hétvégén azon kívül, hogy rendkívül környezettudatos munkavállalóként a családommal együtt Föld-napja programon vettünk részt, meglátogattuk a barátainkat, akiknek már két kisgyerekük van. A barátnőm kölcsönadott egy csomó újszülött ruhát, és ez volt az a pont, mikor először megérintett az érzés, hogy a misztikus pocakos világnak hamarosan vége lesz, és egy nagyon is igazi újszülöttet fogok tartani a karjaim közt záros határidőn belül. Valahogy felébredtem a munkahelyi mókuskerékből, mintha egy láthatatlan kéz a fejemre koppintott volna, úgy ocsúdtam arra a gondolatra, amit ésszel tudtam, de addig a pillanatig nem éreztem át: anya leszek újra.

A férjem is kedvtelve nézegette a krémszínű, szappanszagú babaholmikat, és ezen felbuzdulva nekilátott a köldökzsinór-vér levételi bizniszt intézni. Csanád születésénél a család férfitagjai - férjem, apám, apósom -, egy emberként vadultak meg az őssejt raktározás gondolatáért, bevallom: ezzel szemben én fatalista vagyok. Ha az a sorsa a gyermekemnek, hogy egészségesen éljen, akkor ez őssejt nélkül is megadatik. Ez persze a racionális hímnemű egyedek szemében a sors kihívása, és hallani sem bírják az ilyen ostoba beszédet, így hosszas szájkarate meccseket követően végül megjelent a 37. héten a sürgősségi futár a vérlevételi készlettel és a szerződéssel.

Mint annyi minden, ez is egyszerűbb a második gyerkőcnél, nyilván, ha az egyiknek elrakattuk az őssejtjét, akkor a másiknak is meg kell kapnia ugyanezt. Eddig tiszta sor. Háhá! De közben már nem csak vért tesznek el, hanem köldökzsinór szövetet is, és hát persze, hogy nekünk az is kell! A „nekünkben” én és a férjem közül én nem vagyok benne, vagyis csak annyira, hogy meg se próbáljak a témába beleavatkozni.

Csak buzgón imádkozom minden este, hogy soha ne legyen majd ezekre szükség, és 95 évesen is nagyon bánjam, hogy komoly anyagi erőforrásokat fordítottunk erre. Persze, amikor nagyon sötét van, és megint hülyeséget rémálmodtam, akkor azért egy picit örülök, hogy tele leszünk őssejt tartalmú fagyott vérrel meg kötőszövettel… Ha már negatív-gondolatirtó felszerelés nincsen raktáron.

Szofi

Szofi , 2012. április 20.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(8 hozzászólás) 

2012 04 21. 23:16
aprooka, természetesen senki nem gondolt itt arra, hogy akinek nincs rá pénze, az rossz anya/szülő. Mi is csak részletekben fizettük ki, de legalább a részleteket tudtuk fizeti, sok embernek ez is gondot jelent, de attól még ugyanolyan jó szülő.

Van olyan barátnőm, aki mellényzsebből kifizethette volna, mégsem vetette le, mert nem hisz benne, Ő sem rosszabb anya ettől. Egyszerűen csak nem tartotta fontosnak, mint ahogy légzésfigyelője sem volt.


→ válasz erre
2012 04 22. 21:38
Ahogy Flow is írta, szerintem sem jó anya - rossz anya kérdése a dolog, a társadalmi nyomás hajlandó nagyon sok babával kapcsolatos dolgot idáig butítani, ezek elöl én becsukom a fülem, nem az én szintem. Mondjuk azt is utálom, hogy ha valakinek van pénze valamire, az szégyellje magát, akinek meg nincs, az meg azért szégyellje... Ez is csak a rosszindulat. Mindenkinek azt tudom tanácsolni, akit ért már ilyen kellemetlenség, hogy egyszerűen emelkedjen rajta felül, ezek mellett a csapdák mellett el kell sétálni, és kész...
→ válasz erre
2012 04 22. 22:31
Ó, nem is úgy értettem, hogy itt lett volna olyan érzésem, elnézést, ha félreérthető voltam. Csak általánosságban gondolom úgy, ahogy...mert annyiszor belefutok hogy jaj.:-(
Szofi, teljesen igazad van abba amit írtál, de hidd el, vannak olyan élethelyzetek, amikor nem tudsz mellette elsétálni, mert Neked szól a kritika és nem tudod figyelmen kívül hagyni...
→ válasz erre
Összes hozzászólás (8) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?
X
Nem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - TeakiadóBabázz lazán! - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó