Terhesnapló 4. - Mimi és a mézeskalács házikó

A 27. hét is mozgalmasan telt, meglátogattunk néhány bababoltot, túl vagyok a második fogorvosi látogatáson, papírokat intéztünk, ellátogattunk a munkahelyemre és ma még egy háziorvosi látogatást is megejtek.

A fogorvosnál tett látogatásomtól elképesztően féltem, egész reggel hánytam idegességemben. A rendelőben majdnem rám jött egy hisztiroham is, próbáltam magam visszafogni, de azért csak kicsúszott 1-2 gyerekes mondat a számon „ugye, nem fog nagyon fájni” és „gyorsan végzünk vele, ugye”.. A doki erre csak annyit mondott, hogy az ő szempontjából fájdalommentes lesz a dolog és nem fog sokáig tartani… Legalábbis neki. A lényeg, hogy fúrt-faragott, fúrófejeket cserélgetett, én pedig eközben minden erőmmel kapaszkodtam a karfába - csodálom, hogy nem tört le -, de túl vagyok rajta és a fogam újra szuperál, volt lyuk, nincs lyuk. Visszamennem már nem kell, a többi fogam szerinte rendben van. Halleluja!

Mr. Mimi végre itthon van szabin, ráadásul év végéig már nem is megy dolgozni, nem is emlékszem utoljára mikor voltunk ennyit együtt. A babaágy is lekerült a padlásról, sajnos nincs a legjobb állapotban, úgyhogy a héten el is kezdjük a felújítását, hogy ezzel ne kelljen a későbbiekben foglalkozni.

A babakocsi kiválasztásának is nekiestünk, böngészem a bababoltok honlapjait, plusz 1-2 üzletbe be is ugrottunk körbenézni, hogy milyen a választék és nagyjából milyen árak vannak. A kocsi vásárlását egyébként még nem most fogjuk megejteni, de gondoltuk, nem árt felmérni a terepet, ezt már tényleg az utolsó pillanatra fogjuk hagyni, sőt az utolsó utánira. Ez lesz Mr. Mimi egyik feladata, amíg én kórházban leszek Olival.

Most hétvégén ellátogatunk a már emlegetett kedvenc svéd lakberendezési áruházamba is – juppííííí -, már hónapok óta nem voltunk, így ideje a hűtőnk húsgolyó részlegét feltölteni és a babacuccok között is kicsit elnézelődni. Ha már ott leszünk, a környező boltokban is körbenézünk, ki akarom használni még ezt az időszakot, míg látom a lábfejemet és nem úgy közlekedek, mint egy pingvin.

Oli nagyon kis virgonc, egész éjszakákon keresztül képes rugdalni, szoktatja a szervezetemet az éjszakai nem alváshoz. Napról-napra egyre erősebben érzem és nemcsak azt, ahogy rugdal, hanem ahogy forgolódik-lubickol. Mr. Mimi nagy örömére egyre látványosabb is a kiscsaj mozgása, és rá is sokkal jobban reagál, mint az elmúlt hetekben, leginkább akkor, amikor az arcát ráteszi a pocakomra, kifejezetten szereti rugdosni apát. Hihi…

Jövő héten végre lesz egy ultrahangos látogatásunk is, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mekkorát nőtt - és remélem, hogy még mindig lány -, ezzel be is fejezzük erre az évre a tervezett orvosi és védőnő-látogatásokat.

Ami egyébként nem volt tervezett, az a mai háziorvosi vizsgálat, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy sikerült felfáznom vagy valamilyen bacit összeszednem, de két napja legszívesebben 5 percenként járnék pisilni és sajnos nemcsak az állandó inger a kellemetlen, hanem ráadásul csíp is. Így a szövődmények elkerülése végett inkább elmegyek ma dokihoz és utánajárunk, hogy mi is okozza a problémát.

Kezdem egyébként az iramot már kicsit kevésbé bírni, a derekam nagyon sokat fáj és nemcsak a rugdalás miatt nem tudok aludni sokszor éjszakánként, hanem kényelmetlen kezd lenni minden pozíció a szoptatóspárna ellenére is.

A derékfájásra még sikerült rátennem egy lapáttal, ugyanis bevállaltam a mézeskalács házikó sütését. Tavaly sikerült megtalálnom a tökéletes mézeskalács receptet, de amikor legutóbb vásárolni voltunk, a többiek rádumáltak, hogy vegyem meg az akciós mézeskalács alapot, amiben házikó sablon is van.

És hogy mi volt a tanulság az egészből? Ha van egy tökéletes recepted, SOHA ne cseréld le valami bolti, előre összeállítottra, mert lehet, hogy az illata intenzív, de semmi íze nincs, és nem viselkedik rendes mézeskalácstésztához méltóan.

A tésztához mindössze három plusz hozzávalót kellett adni, 10 g margarint, 1 teáskanál mézet és 1 tojást. A leírásnál fel van tüntetve, hogyha kicsit lágy lenne a tészta, adjunk hozzá egy kis lisztet. A probléma ott kezdődött, hogy a tészta nem kicsit lett lágy és ragacsos, hanem nagyon. Kb. ötször kezdtem el újra gyúrni és kinyújtani, elképesztő mennyiségű lisztet kellett már hozzáadnom a végén. Ha végre sikerült kiszaggatnom belőle egy házikó alkatrészt, mire odaért a tepsihez már elvesztette a formáját.

A házikó sütése közben gondoltam összedobok egy kenyeret, mire megkel a kenyér és a sütőbe kerül, addigra pont megsülnek a mézeskalácsok. Persze, ahogy én azt elképzeltem... Mire a kenyér kisült, még mindig a mézes tésztával szórakoztam.

Nagy nehezen sikerült kisütnöm a darabokat és le is nyugodtam végre - és a mézeskalács sem landolt a kukában, pedig a negyedik újragyúrás után már nagyon a kuka felé pislogtam -, mikor elkezdtem összeállítani a házikót. Ennyire csálé házat én még az életben nem láttam! A cukormázzal legszívesebben vastagon felírtam volna a háztetőre, hogy F*CK YOU MÉZESKALÁCSHÁZIKÓ, de visszafogtam magamat és gondolván a többiekre, befejeztem a házikót. A végén elégedett pillantásokat kaptam a családtagoktól, bár lehet, hogy csak nem mertek rosszat mondani a villámló tekintetem láttán.

Remélem, hogy a karácsonyi készülődés kicsit gördülékenyebben fog menni a következő héten.

Mimi

Mimi , 2012. december 14.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2012 12 15. 10:37
Mimi, most úgy küldenék neked egy ölelős-puszis szmájlit! :-) "Remélem, még mindig lány"-ez annyira aranyos!
A mézeskalácsházikó tündéri! Pontosan olyan, mint gyerekkoromban a kedvenc Jancsi és Juliska diafilmünkben. Lehet, hogy hullámos egy csöppet, de pont ettől van hangulata!
→ válasz erre
2012 12 18. 15:48
@manguszta: Annyira aranyos vagy! :D köszönöm szépen!
Egyébként a mézeskalács házikó csodájára járnak a rokonok akik betérnek.. :) lehet, hogy csámpás, a máz is elfolyt rajta és el is repedt 1-2 helyen, de legalább szívvel készült! ;)
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?