Terhesnapló 4. - MiniMimi már nem szégyenlős

A 23. hetet azzal kezdtük, hogy leültem miniMimivel megbeszélni, hogy hogyan kellene viselkednie másnap a 4D-s ultrahangon. Kihangsúlyoztam, hogy szeretném, ha kivételesen kicsit aktívnak bizonyulna, és nem fagyna le ultrahang közben, ahogy szokott és igazán hálás lennék, ha beterpesztene egy picikét, hogy láthassuk, hogy mi van a két lába között.

Az ultrahang előtti napon már nem igazán éreztem túl jól magamat, visszatért az émelygés és sajnos róka koma is beköszönt egyszer-kétszer. Valószínű, hogy kicsit azért nyugtalanított a vizsgálat is, tartottam tőle, hogy esetleg nem úgy fejlődik, ahogy kéne és kicsi a súlya, vagy a 4d-n észreveszünk valami kóros elváltozást. Mr. Mimi hála az égnek időben szabadult a munkahelyéről, és amikor már úton voltunk, nem izgultam egyáltalán, tudtam, hogy minden rendben lesz.

Az orvosi rendelő nekem egy kicsit csalódás volt, elég retrós hangulata volt a várónak és a vizsgálónak is, de legalább időben behívtak minket, nem kellett sokat várnunk. Ami nekem furcsa volt, hogy az orvos rögtön letegezett minket, soha nem tapasztaltam még ilyet orvostól, főleg úgy, hogy még soha, még csak telefonon sem beszéltünk.

MiniMimi egész jól viselte a kukucskálást, amit kértem tőle, azt maximálisan próbálta teljesíteni, igazából nem lehetne panaszra okom, mutogatta, amit kellett, elég egyértelműen. Az egyetlen gond, amire nem is számítottam, hogy az arcát viszont takargatta a kezével, vagy belefúrta a fejét a méhlepénybe, így a pofijáról egy képet leszámítva nem sikerült jó képet csinálni. Talán még az is közrejátszott, hogy a mellső falon tapadt meg a méhlepény, így ez is nehezítette a nézelődést. Ettől függetlenül nagyon jó élmény volt, jó volt látni, ahogy mozog, forgolódik, dörzsölgeti a kis szemét.

A súlya már több mint fél kg és a hossza 27 cm, 4 cm-es hatalmas talpacskákkal. Érdekes volt látni, hogy a 2D-s képeken már látszottak a kis fogkezdemények az ínyében.

A nemét egyértelműen sikerült megmutatnia, nagyon ügyesen felhúzva tartotta a lábait, amíg alulról a doki bácsi megszemlélte. Az orvos kicsit érdekesen kezdte el felvezetni a nemét: közölte, hogy itt kellene lennie a herezacskónak, de olyan hangsúllyal mondta, mintha valami rendellenesség lenne. Aztán hozzátette, hogy itt pedig a hímvesszőnek, tehát, ha nincs ott egyik sem, akkor milyen nemű lesz - nézett ránk kérdőn… Ez itt egy kislány.

Ebből az a tanulság, hogy ne hallgassak mindig a női megérzéseimre, nem először hagytak cserben, de ettől függetlenül továbbra is nagyon boldogan várjuk, sőt ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor Mr. Mimi annyira kislányt szeretett volna, hogy anyukámnak a 4D napján már azt mondogattam, hogy nem is bánnám, ha inkább kiscsaj lenne Mr. Mimi miatt.

Jó érzés, hogy tudjuk, egy kislány rugdal bentről minket, sokkal jobb érzés még egy boltba is úgy bemenni, hogy tudom, hogy a lányosabb ruhák felé kell inkább vennem az irányt.

Jövő héten a második nagy laborral kezdünk, egybekötve egy terheléses cukorral. Szerintetek úgyis érvényes a terheléses cukor, ha kijön belőlem a cukros lötty, amit megitatnak?! Mostanában a nagyon édes dolgokat egyáltalán nem kívánom, sőt kerülöm és attól tartok, hogyha viszek magammal citromlevet, még akkor is reggel 7-kor simán távozni fog a gyomromból.

Ha túl leszek a gyomor szadizáson és megvannak az eredmények, irány újra a kórházas doki és újra találkozom a szülésznővel is, jó lenne most egy kicsit körülnézni a szülőszobákban, készítem a lelkivilágomat a nagy bevetésre. Ahogy egyre többet mocorog a baba, egyre jobban várom, hogy végre találkozzunk vele és itt legyen velük, napról napra egyre jobban meg tudok barátkozni a gondolattal.

Beszereztem egy szülésfelkészítő DVD-t, amit sokan ajánlottak, hogy milyen jó és nagyon hasznos volt számukra, sokkal jobb élményként élték meg a baba kibújását, mint ahogy azt előre remélték, és állításuk szerint ebben sokat segített ez a videó. Még gyűjtöm a bátorságot, hogy megnézzem, ezt a következő heti beszámolóig még megejtem.

Mimi

Mimi , 2012. november 16.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(6 hozzászólás) 

2012 11 16. 19:44
Szia! Gratulálok a kislányhoz én is!
A terheléses cukorral kapcsolatban megkérdezheted, hogy eselteg nem lehet-e pótolni a lötyit egy zsömlével és 2dl tejjel, nekem az első gyerkőcnél ezt kellett innom.
A másodiknál nekem is 2x kellett meginnom, de csak 1-1x vettek vért.
Minden jót!
Viki
→ válasz erre
2012 11 17. 04:59
,,leültem miniMimivel megbeszélni"
:))) az arctakarást is meg kellett volna beszélni ;)
gratula a leányzóhoz
→ válasz erre
2012 11 20. 22:56
@pöttyös_labda: igen tudom..szégyenlem is nagyon magamat rendesen miatta, hogy nem fiú lett, pedig én nagyon próbáltam neki fütyi növeszteni..mindegy azért megtartjuk! :D


@rjudi: köszi a gratulációt :) Sajnos itt nálunk ott helyben adják a cukros lötyi, de vittem magammal citromlevet. ;)


@Orsy5: köszi neked is! :) jelentem bent maradt, nagyon igyekeztem, rendesen rám hoztátok a frászt, hogy meg kell ismételni, ha kijön.. :D
Remélem, hogy nálunk most már nem derül ki, hogy fiú, a doki hosszú percekig tudta nézegetni több szögből is és látta a szeméremajkait, sőt képünk is van róla. :)


@cviki: köszi :) sajnos nálunk nem engedik a tej és zsemle párosítást, a védőnő fogadja csak el, a kórházban kötelező a cukros lötyi.


@zsuzska27: Már most gyakorlom az anyaszerepet és leülök vele megbeszélni a dolgokat, ő pedig már most tudja hogyan kell túljárni anya eszén, végül is ő mindent megtett amit én kértem tőle.. :D
köszi neked is a gratulációt, nagyon aranyosak vagytok! :)
→ válasz erre
Összes hozzászólás (6) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?