Ilyen hatással volt a szívhangrendelet az abortuszokra

A 2022 szeptemberében bevezetett rendelet – mely kötelezővé teszi a magzat szívhangjának bemutatását a terhességmegszakítás előtt – nem bizonyult áttörő lépésnek.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy nem hogy csökkent volna, hanem enyhe emelkedés tapasztalható az abortuszok arányában.
A Szívhang‑rendelet 2022 szeptemberében lépett életbe Magyarországon azzal a céllal, hogy erősítse a terhességmegszakítás előtt álló nők tudatosságát. A szabály értelmében a beavatkozás előtt a magzat szívhangját is be kell mutatni az anyának. A legfrissebb adatok szerint azonban nem történt érdemi elmozdulás a várakozásokhoz képest - vizsgálta meg a Telex.
A statisztikák szerint a száz élve születésre jutó abortuszok aránya 2022-ben 24,6 volt, 2023-ban 24,8, 2024-ben pedig már 26,1 – ez azt jelenti, hogy az arány nem csökkent, hanem kis mértékben emelkedett. Az abszolút abortusz-szám ugyan csökken, de a születésszám még erősebben esett, így az arány az abortuszok felé tolódott.
Emellett az ezer szülőképes korú nőre (15–49 év) jutó terhességmegszakítások száma 2023-ban 9,9-re, 2024-ben pedig 9,6-ra csökkent – de ez a csökkenés jóval lassabb ütemű, mint korábban volt.
A helyzet azonban összetettebb annál, hogy kizárólag a rendelet hatásával magyarázzuk: a népességfogyás, a megélhetési bizonytalanság és a családtervezés változásai mind közrejátszanak. Így a szívhangrendelet önmagában nem fed elég hatótényezőt. A hatóságok és szakértők szerint további intézkedésekre, átfogó családpolitikai és egészségügyi támogatásokra lenne szükség ahhoz, hogy valódi fordulat következzen be az abortusz-arányok tekintetében.
Babanet, 2025. november 04.













