Finy Petra: Börgeúr meséi Történetek rossz evõkrõl

Börgeúr meséi

Finy Petra fõhõse Rufusz Rafael a Lámpalánnyal való ismeretsége óta már nem szenved az alvásproblémáktól, ám mióta testvére született, akad más gondja: étvágytalan és étkedvetlen.

Legyen a tányérján egy sima szalámis szendvics, vagy a gyerekek örök és kollektív ellensége, a fûízû, sõt, pitypangízû spenót, esetleg valami ismeretlen izé és neadjisten nyers zöldségféle, Rufusz Rafael csak unottan ül felette. Esetleg kóstolás nélkül is kijelenti, ez neki bizony egész biztosan nem kell, szó se lehet róla. Épp csak azt nem teszi hozzá, hogy FÚJ. Nem is értem, miért.

Illetve sejtem. Azért, mert mielõtt még hozzátehetné, örök barátja Bögreúr, aki még a mandulamûtétjére is vele tart, sõt a vendégségbe is elkíséri, közbelép. Mégpedig mindig egy idevágó mesével. És mire vége a mesének, csodák csodájára a spenót is túrórudi ízûvé válik, a szalámis szendvics is elfogy a tányérról, sõt, még a zöldségek sem tûnnek annyira törpenyúlnak valónak.

Finy Petra mesekönyvének koncepciója merész elgondolás volt, meséket írt a mesébe. Ezzel akár el is ronthatta volna a kötetet, de szerencsére biztos kézzel és jó arányérzékkel kalauzolja el a rosszevõket az egészséges étkezés birodalmában.

Mert a könyv nyilvánvalóan tanítani is akar, nincs olyan gyereknél tapasztalható, alapvetõ étkezi probléma, amit a könyvben ki ne veséznének. De nem ám amúgy szájbarágós módon, amikor a szülõ unszolva gyõzködi a gyereket, csak frappánsan, humorral és türelemmel, túlmagyarázások nélkül, ráhagyva a gyerekre a döntést. A történetek épp annyira hosszúak csak, hogy akár a terítés közben is elmesélhessük a gyereknek, és mire elé kerül az ebéd, talán kisebb ellenállással emeli fel a kanalát.

A mese keretét Gyöngyösi Adrienn szépséges, élénk színû, kedves képei adják meg. A letisztult és harmonikus képek a könyvben pedig idõnként pont úgy játszogatnak el a szöveggel, ahogy rosszevõ gyerek a szülõ idegeivel.

(Pagony Kiadó, 2010)

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?