A szamárköhögés visszavág
 |
|
A szamárköhögés visszavág |
|
Világszerte egyre több kisbaba kapja el ezt a gyilkos kórt, ráadásul még azokban az országokban is, ahol szinte mindenki megkapja ellene a védõoltást. Ennek igen különös oka van: a rendszerint köhécselõ felnõttek egynegyede szamárköhögéstõl szenved, csak éppen errõl semmit sem tudnak. A felnõttek nem halnak bele a szamárköhögésbe, de hónapokig betegek lehetnek. Leginkább az a veszélyes, hogy ezzel a kisbabákat is megfertõzhetik, akiknél ez halálos kimenetelû megbetegedést okozhat. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a leendõ anyákat beoltanák, akik így átadhatják gyermeküknek a védettséget. Érdekes módon még a fejlett egészségügyi ellátással rendelkezõ országokban is többszörösére nõtt a szamárköhögéses esetek száma. Marc Struelens, a brüsszeli Erasmus Kórház munkatársa arról számolt be egy Milánóban megtartott, fertõzõ betegségekkel foglalkozó konferencián, hogy Kanadában tíz év alatt a hatszorosára nõtt az megbetegedések száma. Finnországban a 97 százalékos beoltottság ellenére 1995 és 1999 között az ötszörösére nõtt a szamárköhögés elõfordulása. A legtöbbször három hónaposnál fiatalabb babák betegedtek meg, akik még túl fiatalok az oltáshoz. A szamárköhögés évente négyszázezer gyermek halálát okozza, elsõsorban a szegényebb országokban. Bár a védõoltás fontosságát senki sem volna kétségbe, mégis annak köszönhetõ a betegség újjáéledése. Az oltás ugyanis nem nyújt egész életre szóló védelmet. Amikor a betegség még viszonylag gyakori volt a kisgyermekek körében, akkor az idõsebb gyermekek és a felnõttek gyakrabban találkoztak a baktériummal, és hosszabb ideig fennmaradt védettség. Az oltás elterjedtsége miatt az emberek egyre ritkábban találkoznak a baktériummal, ezért amikor hosszú idõ után újra elõkerül, annak megbetegedés lesz a vége. Még rosszabb, hogy a felnõttek nagy része nem veszi észre a szamárköhögés tüneteit, mivel az nem hasonlít a kisebb gyermekeken észlehetõ, sokkal komolyabb tünetekhez. A baktérium diagnosztizálása komoly akadályokba ütközik, mivel nagyon nehéz kitenyészteni. Egyedül DNS-elemzéssel lehet biztosan felismerni a fertõzést okozó baktériumot, ami nem általános procedúra. Marion Riffelmann, a Németországban, Krefeldben található Higiéniai és Klinikai Orvostudományi Intézet munkatársa a krónikus köhögéssel rendelkezõ felnõttek körében 10 emberbõl egynél találta meg ezzel a módszerrel a szamárköhögést. Más tanulmányok arról számoltak be, hogy négy emberbõl egynél található meg. (New
Scientist - jövõnézõ)
|
