| Az ételekben és a növényvédõszerekben megtalálható hormonszerû kémiai anyagok megakadályozzák a petesejt megtermékenyítését, mert a spermiumok túl gyorsan válnak éretté - állítja egy tanulmány. A szaporodással foglalkozó tudósok régóta sejtették, hogy spermaszám csökkenése összefüggésbe hozható a nõi nemi hormonokra hasonlító anyagokkal. Az azonban még vitatott, hogy ezek az anyagok a csecsemõk heréinek fejlõdését is befolyásolják-e.
A most megjelent tanulmány azt állítja, hogy a környezetünkben megtalálható ösztrogének akadályozzák a felnõtt férfiak spermiumát a petesejt megtermékenyítésében. A londoni Kings College kutatói valójában azt bizonyították be, hogy ezekbõl a kémiai anyagokból már kis mennyiség is elegendõ ahhoz, hogy a kísérleti alanyok - ez esetben hímnemû egerek - spermiuma idõ elõtt éretté váljon.
A szaporodás során a túl korán megérett spermium használhatatlan, magyarázta
Lynn Fraser, a kutatás egyik vezetõje. Fraser csapata szójából, hüvelyes növényekbõl, komlóból, sörbõl és egyéb termékekbõl, például szintetikus festékekbõl, gyom- és rovarirtó szerekbõl, valamint nõstény egerekbõl kivont ösztrogénekkel keverték össze kémcsövekben az egerek spermiumát.
Arányosan annyi anyagot használtak fel, amennyi egy ember vérében is megtalálható lenne azokból.
Harminc perc elteltével a környezeti ösztrogénekkel kezelt spermiumok nagy része gyors fejlõdésen ment keresztül. Sok közülük korán bocsátotta ki azokat az enzimeket, amelyek lehetõvé teszik a petesejt falán való áthatolást - ez normális esetben csak a sejt falánál történik meg.
Egy óra múlva a hormonoknak kitett spermiumok háromnegyede elég érett lett a
megtermékenyítéshez - míg a kezeletlen spermiumoknak csupán egyharmada állt készen. A környezeti ösztrogének sokkal hatékonyabbak voltak a természetes, nõstényegérbõl származó ösztrogénnél. Fraser gyanítja, hogy a különbözõ környezeti ösztrogénbõl egy még hatékonyabb koktélt is össze lehet
állítani.
Tíz évvel ezelõtt a szaporodással foglalkozó biológusok egy csoportja az állította, hogy a spermiumszám világszerte ötven százalékkal csökkent, és ezért egyértelmõen a környezeti ösztrogéneket kell hibáztatnunk. További aggályok merültek fel a különbözõ szennyezésekkel kapcsolatban, amikor kiderült, hogy azok szaporodási problémákat okoznak az állatoknál.
Az iparosodott országokban az elmúlt évtizedekben valóban jelentõsen csökkent a termékenységi ráta, magyarán a száz nõre jutó születések száma. Ezt azonban más változások, például az egészségtelenebb életstílus és a késõi gyerekvállalás is megmagyarázhatják.
Nagyon nehéz azt leellenõrizni, hogy a környezetben megtalálható kémiai anyagok milyen hatással vannak a spermaszámra, és hogy az elfogyasztott, illetve más módon a testbe került környezeti ösztrogének a herékbe szállítódnak-e.
Niels Skakkebaek a Koppenhágai Egyetemen tanulmányozza a reprodukciót; szerinte ezek az anyagok sokkal nagyobb kárt okoznak a magzati fejlõdés során, mint felnõtt korban, amikor a herék már rugalmasan kezelik a sérüléseket. - "Egy jó herékkel született baba a késõbbi életében jó termékenységgel lesz megáldva." - állítja Skakkebaek.
(Nature jövõnézõ)
http://www.stop.hu/jovonezo
|
