 |
|
Élet az anyaméhben |
|
Az Élet az Anyaméhben címû cikk szerzõje, J. Madeleine Nash, írásában még a laikus számára is közérthetõen és szemléletesen követi nyomon a petesejt fogamzástól-megszületésig megtett útját, mutatja be az egyedfejlõdést. Összehasonlítja a 60-as évek forradalmi vizsgálati módszerét, az akkor még kezdetleges ultrahang vizsgálatot a jelenkor legkorszerûbb vizsgálati módszereivel. Az új kutatási módszerek, a korszerû technika és technológia lehetõséget ad arra, hogy már a méhen belüli fejlõdés során felismerjünk, és kiküszöböljünk, illetve gyógyítsunk különbözõ rendellenességeket, betegségeket, úgy, hogy az örökletes okokat is feltárjuk. Utóbbiak közül a legújabb módszer az, amikor a CT, MRI és egyéb vizualizációs technikákkal kapott kétdimenziós képet egy speciális, vektorgrafikai eljárásokon alapuló számítógépes szoftver segítségével háromdimenzióssá alakítják. A CT különösen alkalmas a csontozat ábrázolására, az MRI pedig a lágyabb szövetekére, így a valóságnak tökéletesen megfelelõ és esztétikailag is megdöbbentõ képek alapján szinte rétegrõl-rétegre, szervrõl-szervre alapos vizsgálatnak tudják alávetni az anyaméhben fejlõdõ magzatot. Ez az eljárás lehetõvé teszi, hogy az orvos minél korábban felismerje a súlyos genetikai rendellenességeket, és amennyiben indokolt, a terhesség esetleges megszakítását javasolja. Ám ugyanez a technológia ütõkártya lehet az abortuszellenes szervezetek és az egyház kezében, akik szerint az élet a fogantatás pillanatában kezdõdik, így senkinek nincs joga beavatkozni a teremtés folyamatába. Ma már egyre többet tudunk arról a kilenc hónapról, mely életünket alapvetõen meghatározza. A kutatások során végzett vizsgálatok eszköztárába tartozik a génkutatás, génterápia, és a méhen belüli diagnosztika is. A tudósok figyelemreméltó eredményekkel rendelkeznek azoknak a kémiai anyagoknak hatásmechanizmusairól, amelyek a magzati fejlõdést irányítják. A kutatások már a gének és molekulák szintjén is folynak. Lassan teljesen feltérképezik az ember genetikai állományát. Az is ismeretes, hogy az emberi magzat fejlõdésében a természet ugyanazokat az eszközöket használja, mint bármelyik más élõlény esetében.
Egy vizsgálat folyamán azt figyelték meg, hogyan mûködik a méhlepény, hogyan védi meg hathatósan a magzatot. Kiderült, hogy a kezdetleges placenta sejtjei nagyon agresszíven viselkednek a beágyazódás folyamán, hasonlóan a daganatos sejtekhez. Ugyanis ezek a sejtek behatolnak a méhfalba, és felváltják a méh artériáit körülölelõ anyai sejteket. Így csapják be az anyai szervezet immunrendszerét, hogy az tolerálja az embriót, és ne lökje ki magából, mint idegen szövetet. Egy vitatott hipotézis szerint pedig a placenta azért választja ki a reggeli rosszulléteket is okozó hormont, mert így ugyan drasztikus módon, de épp ezért nagyon hatékonyan tud gondoskodni arról, hogy semmilyen káros vagy mérgezõ anyag ne juthasson el az embrióhoz a fejlõdés szempontjából legkritikusabb elsõ három hónapban. Szerencsére már szinte mindenki tisztában van azzal, hogy milyen fontos szerepet játszik az anya környezete, életmódja születendõ gyermeke fejlõdésében. Az olyan betegségek, káros anyagok, környezeti tényezõk és hatások, mint a rubeola, a cytomegalo-vírus, a dohányzás, a kábítószer, az alkohol, a stressz, egyes vegyi anyagok, de még a légszennyezés és a nehézfémek is károsíthatják a magzatot. Rendkívül fontos szerepe van az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak, valamint bizonyos vitaminok, ásványi anyagok megfelelõ bevitelének. Kísérleteket végeztek például az egyes vitaminok túladagolásának hatásairól. Így bebizonyosodott, hogy az A vitamin, mely az embrió látószerveinek és idegrendszerének fejlõdéséhez elengedhetetlen, bizonyos mennyiség felett mérgezõ lehet. Amy Ogle, táplálkozástudós és Dr. Liza Mazzullo, szülészorvos arra figyelmezteti a leendõ anyákat, hogy tartózkodjanak az olyan A vitaminban gazdag ételektõl, mint a libamáj vagy a csukamájolaj. Az A vitamin túladagolása ugyanis, amint arra rámutatnak, károsítja a koponyát, a szemeket, az agyat és a gerincet is, valószínüleg azért, mert ez a vitamin közvetlenül lép kapcsolatba a DNS-sel, így befolyásolja az érintett gének mûködését. És az anyaméhben fejlõdõ életre leselkedõ veszélyek sorának még nincs vége. Nemcsak a külvilágból érkezõ hatások fenyegetik, de az anyai szervezet hormonjai is. Terhes patkányokon végzett kísérletekbõl az derült ki, hogy a magas vércukorszinttel rendelkezõ anyától született nõstény utódok szokatlanul magas hajlamosságot mutattak a terhességi cukorbetegség kialakulására. Ezek a nõstény patkányok megfelelõ mennyiségû inzulint állítottak elõ, egészen addig, amíg meg nem termékenyültek. Ebben az esetben a vércukor szintje megemelkedett, mivel anyjuk magas vércukorszintjük miatt még a méhen belüli életben károsodott hasnyálmirigyük. A második generációs nõstény utódok hajlama a terhességi cukorbetegségre még magasabb volt, és minden következõ generációval egyre nõtt. Egyes kutatók más összefüggéseket is megfigyeltek. Dr. David Barker, az angliai Southamptomi Egyetem járványtani tanszékének vezetõje szerint azok az emberek, akik születésükkor kicsik voltak, kevesebb vesesejttel rendelkeznek, így egy esetleges betegség során hajlamosabbak a veseelégtelenség kialakulására. Ugyanez igaz a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeire is. A kissúlyú újszülötteknek nagyobb az esélye arra, hogy késõbbi életük folyamán cukorbetegség alakuljon ki náluk, mivel hasnyálmirigyüknek több munkára van szüksége ugyanazon mennyiségû inzulin elõállítására. A kutatók munkájának köszönhetõen egyre több gyermek juthat túl biztonsággal a magzati fejlõdés kritikus elsõ hónapjain. A gének közötti hatásokról és a terhesség alatti fejlõdésrõl szerzett egyre növekvõ tudás egyszerre ad okot a reményre és a nyugtalanságra is. Nyugtalanságra, mivel az anya és a magzat egészsége sokszor sajnos politikai érdekektõl függ. Reményre, hogy talán értékrendünk megváltoztatásával elkerülhetõ a születési rendellenességek és a felnõttkori megbetegedések nagy része. Szilágyi Diána Az összeállítást az alábbi linken olvashatjátok angolul: http://www.time.com/time/covers/1101021111/story.html Megdöbbentõ képek a méhen belül fejlõdõ életrõl: http://www.time.com/time/covers/1101021111/how.html
|
A
Time magazin legutóbbi száma új összeállítással lepte meg olvasóit,
különös tekintettel a kismamákra.
