Az LB tárgyalja az anyák jövedelempótlékának ügyét
| Az LB tárgyalja az anyák jövedelempótlékának ügyét |
| A Legfelsõbb Bíróságra megérkezett két, az anyáknak kedvezõ jogerõs ítélet ellen az alperes államháztartási hivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem, és az egyiket már be is fogadta a LB. Az Legfelsõbb Bíróság tájékoztatása szerint Lomniczi Zoltán fõbíró soron kívüliséget rendelt el figyelemmel az ügyben érdekeltek nagy számára, illetve arra, hogy a közigazgatási kollégium leterheltsége miatt az effajta perek akár két évig is elhúzódhatnak. Az LB illetékesei azonnal intézkedtek. Ennek köszönhetõen már akár a nyári ítélkezési szünet elõtt legfelsõbb bírósági döntés születhet a Somogy megyei anyák jövedelempótlékáról. Eddig országszerte több mint 200 ezer nõ fordult a Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartási hivatalokhoz, melyek azonban az érdemi ügyintézéssel már bevárják az LB határozatát. Becslések szerint az érintettek száma elérheti a félmilliót, és az ügy akár több tízmilliárd forintos váratlan kiadást is eredményezhet a költségvetésnek. A felülvizsgálati kérelem formai vizsgálata során az LB egy bírája arról dönt, hogy egyáltalán kell-e érdemi vizsgálatot tartani az ügyben, avagy érdemi vizsgálat nélkül utasítandó el a beadvány. Az eljárási törvény szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele, hogy a jogerõs ítélet ellen a fél jogszabálysértésre hivatkozzék, továbbá hogy a támadott határozat ellentétes legyen az LB egy korábbi döntésével, valamint az ügy elvi jelentõségû, a joggyakorlat továbbfejlesztése szempontjából fontos legyen. Ha érdemi tárgyalás nélkül utasítanak el egy felülvizsgálati kérelmet, értelemszerûen a jogerõs ítélet marad hatályban. Ha az LB bírói tanácsa érdemi vizsgálat alapján dönt az alperesi kérelmekrõl, akkor még mindig határozhat elutasításukról, a jogerõs ítélet megváltoztatásáról, vagy hatályon kívül helyezésérõl és új eljárás lefolytatásáról. Az LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és a jogerõs határozatot szinte kizárólag csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az LB a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. Az ügy elõzménye, hogy a Somogy Megyei Bíróság január 28-án összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perekben kihirdetett jogerõs ítéleteivel három anyának az elmaradt havi 6700 forint összegû jövedelempótlék után. A döntés szerint a felperesek 1998-99-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak a jövedelempótlékra, de a Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) ezt nem fizette meg. Az érintettek a perben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig életben lévõ rendeletmódosítás egyértelmûen kimondta: a gyermekgondozási segély (GYES) mellett jár a jövedelempótlék is. A TÁH ugyanakkor a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegû gyermekgondozási segély (GYES) mellett járt a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a GYES összegét, már nem járt a jövedelempótlék. Ugyanakkor az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) helyettes államtitkára a jogerõs ítélet ismertté válása után egy sajtótájékoztatón azzal érvelt: törvény mondta ki, hogy az 1996. április 14. után szülõ kismamáknak a GYES mellett nem jár jövedelempótlék. Ezt az ellátást csak azok a gyermeküknek korábban életet adó anyák választhatták 1999. január 1-ig, akik a Bokros-csomag bevezetésével elveszítették jogosultságukat a magasabb összegû GYES-re. A helyettes államtitkár azt hangsúlyozta: az az 1994-es rendelet, amely jövedelempótlékot rendelt a GYES-hez, alacsonyabb rendû jogszabály, mint a törvény. Forrás: MTI
|








