Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat

A Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat Magyar Egyesület gyökerei 1988-ig, a berlini falig és a csegõdi (Románia) árvaházba nyúlnak vissza. Hannoverben éltem, és ottani, valamint magyarországi barátaimmal, ismerõseimmel segítettünk NDK menekülteknek, akik Magyarországon keresztül akartak Nyugat-Németországba disszidálni. Késõbb segélyeket vittünk el a forradalom utáni Romániába.

Így jutottam el 1989 karácsonyán a csegõdi árvaházba, és amikor kiléptem a kapun, éreztem és tudtam, hogy tenni kell valamit ezekért az éhségtõl, hidegtõl és embertelenségtõl haldokló gyermekekért. Azt hiszem, senki sem mehet el tétlenül gyermekek nyomora és betegsége mellett. A segíteni akarásban társakra leltem, és így alakult meg elõször Hannoverben a Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat, majd 1990 májusában a szervezet magyar egyesülete.

Összefogással segíteni lehet a bajba jutottakon: a csegõdi szörnyûséges állapotok képeit és híreit világgá röpítette a média, és megkezdõdött Kelet-Európa addigi történelmének legnagyobb nemzetközi segélyakciója.

Szervezetünk ismert lett, és ezzel egy idõben kérelmek ezrei érkeztek az irodánkba. Elhatároztuk, hogy nem hagyjuk abba, amit elkezdtünk: kidolgoztuk programjainkat, melyeket - sajnálatos módon - az élet tölt meg csordultig tartalommal. Tagságunk, önkéntes segítõink száma egyre nõtt, ki-ki tagdíjjal, adományokkal, szakértelemmel vagy éppen fizikai munkával támogatott minket, illetve rajtunk keresztül a rászoruló gyermekeket. Az új egyesület elnöksége társadalmi munkában végezte a feladatát - és ez így van azóta is. Ügyeltünk arra, hogy a szolgálat politikai, vallási és nemzetiségi kérdésekben semleges és független legyen.

Romániai védenceinket nem lehetett otthagyni, a csegõdi otthont továbbiak követték: Tenke, Nagyvárad, Oltszem, Szentmárton. 1991-ben megalakítottuk a Romániai Egyesületet.

Feladataink legnagyobb része azonban ideköt minket, Magyarországra. Sajnos rengeteg a tennivalónk.

Edvi Péter

A Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és a szociálisan hátrányos helyzetû gyermekek felkarolása, életkörülményeik javítása. A szervezet vallásra, politikára és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, önkéntes alapon mûködik.

Szolgálatunknak két Magyarországon bejegyzett szervezete van: a Magyar Egyesület és az Alapítvány, amelyek 1998. január 1-je óta kiemelten közhasznúak.

Két magyarországi irodánk Budapesten és Pécsett mûködik.

Mindenki segítségért fordulhat a szervezetünkhöz, aki támogatásra szorul. Általában a szülõk, a rokonok vagy az iskola keresi meg az irodánkat. Rendõrségi, bírósági és ingatlan-ügyekkel nem foglalkozunk.

A segélyek, támogatások odaítélésérõl Egyesületünk elnöksége, közgyûlése, illetve az Alapítvány kuratóriuma dönt. Mindkét szervezet mûködését 3-tagú felügyelõ bizottság kíséri figyelemmel.

Az Egyesületnek jelenleg 377 tagja van, magánemberek és cégek egyaránt.

A napi teendõket a Teréz körúti irodában egy 12 fõs gárda végzi, de a Szolgálatunk munkáját nagyon sok önkéntes segíti: orvosok, jogászok, pedagógusok, lelkes nyugdíjasok és fiatalok.

Természetesen a Szolgálatunk sem tudna dolgozni a bennünket támogatók segítsége nélkül: a szétosztásra kerülõ "javak" a tagdíjakból, szponzori támogatásokból, cégek és magánszemélyek által felajánlott tárgyi adományokból, az 1%-okból, jótékonysági rendezvények bevételébõl, pályázati pénzekbõl, az önkéntes segítõk szakértelmébõl, társadalmi munkájából származnak. Költségvetési támogatást az Egyesület csak az állami gondozott gyermekeknek járó "fejkvóta" erejéig vesz igénybe.

Szolgálatunk 12 program keretén belül nyújt konkrét segítséget a hozzá fordulóknak.

Kérjük, segítsen Ön is!