Gyakran ismétlõdõ kérdések 
a bárányhimlõvel és a védõoltással kapcsolatban

Milyen vírus okozza, és hogyan terjed a bárányhimlõ?

Hasonlóan az övsömörhöz a varciella zoster nevû vírus okozza, cseppfertõzéssel terjed, és a használati tárgyak is közvetítik.

Milyen idõszakban fertõz és milyen hosszú a lefolyása?

Leginkább a téli és a tavaszi hónapokra jellemzõ, és egy-két hét a lefolyási idõ. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak. Körülbelül 14 nap után jelentkeznek az elsõ kiütések.

Kik vannak leginkább kitéve a megfertõzõdésnek?

A bárányhimlõn az emberek 85-90 százaléka átesik, de legfõképpen a gyermekközösségekben terjed. A bárányhimlõ az egyik leggyakoribb fertõzõ gyermekbetegség. Magyarországon évente 60-70 ezerre tehetõ a megbetegedések száma, az esetek nagy részében (75-80 százalékában) a betegek 15 év alattiak. Világszerte tapasztalható azonban, hogy az elmúlt húsz évben a 15 éves korosztály felé tolódott a betegség és nõtt a súlyosabb, komplikáltabb és kórházi ellátásra szoruló esetek száma.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A viszketõ pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5 - 38,5°C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlõs gyermekek a viszketõs hólyagok miatt igen nyûgössé, nehezen kezelhetõvé válnak. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedõ gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bõre színe is alig kivehetõ a sok hólyag miatt.

Milyen következménnyel jár, ha a gyerekek elvakarják pöttyeiket?

Az elvakarás elfertõzést okoz. Nem gyakran, de elõfordul, hogy ezekbõl az elvakarásokból idõrõl idõre komolyabb fertõzés alakul ki, amit már csak a gyermek antibiotikumos kezelésével lehet rendbe hozni.

Kikre jelent nagyobb veszélyt a fertõzés?

Serdülõkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövõdményei is gyakrabban fordulnak elõ. Fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek.

Mely idõszakban járhat súlyosabb következménnyel a betegség a várandós édesanyák újszülöttei számára?

Az anya terhessége folyamán vagy közvetlenül a szülés elõtt megfertõzõdött újszülötteknél krónikus kihatásokkal kell számolni. A méhen belül átvészelt varicella után még egy bárányhimlõ nem alakulhat ki, ám ezeknek a gyerekeknek övsömörük lesz, ami gyakran a szemet is érinti, és rendszerint a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyul. Ha a kismama a szülés elõtt öt napon belül betegszik meg bárányhimlõben, akkor az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordul elõ, melynek halálozása kezelés nélkül 20%.

Milyen következményekkel, szövõdményekkel kell számolni? 

Súlyos szövõdmény a vírus okozta tüdõgyulladás, ami fõleg felnõttekben, újszülöttekben vagy immunhiányos emberekben fordulhat elõ. Elõfordulhat szív gyulladás, melyet szívzörej kísér, illetve ízületi gyulladás, mely ízületi fájdalommal jár. A máj szintén begyulladhat, de ennek általában nincsenek tünetei. Néha a szövetekben bevérzések léphetnek fel. A bõrsebek baktériumokkal felülfertõzõdhetnek és ez a szövõdmény orbáncot, s piodermát vagy hólyagos ótvart okoz. Az agyvelõgyulladás, amely a betegség vége felé vagy 1-2 héttel késõbb fordulhat elõ, átlagosan 1000 betegbõl kevesebb, mint egyet érint. Az agyvelõgyulladás fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okozhat, s bár lehet halálos, a teljes felépülés esélye általában jó. A Reye-szindróma ritka, de nagyon súlyos szövõdmény, csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel és 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdõdik. 

Hány éves kortól adható és milyen védettséget jelent a védõoltás?

A védõoltás alkalmazásával a betegség szövõdményeivel együtt megelõzhetõ. Kilenc hónapos kortól adható. 12 éves korig 1 oltás, míg 13 éves kor felett 2 oltás szükséges a 100%-os védettség eléréséhez. Oltással a serdülõkortól kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhetõ, valamint kiküszöbölhetõ a felnõtt kori övsömör létrejötte, és súlyossága csökkenthetõ.

Mennyi idõ alatt biztosít védettséget az oltás?

15-20 nap alatt alakul ki a védettség, míg a bárányhimlõ lappangási ideje 14-21 nap.

Mennyi ideig garantál védettséget az oltatás?

Az elmúlt 20 éves tapasztalat alapján megállapítható, hogy a vakcina teljes védelmet biztosító ellenanyagszintet produkál. Ez hosszú távú, felnõtt korra is kiterjedõ védettséget jelent.

Beadható más oltással együtt a bárányhimlõ elleni védõoltás?

Bármilyen más védõoltással együtt beadható, de csak ellentétes oldalra vagy karba.  Nem szívható össze egy fecskendõbe egyik oltással sem. A kötelezõ védõoltások közül beadható a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni oltással, és a járványos gyermekbénulás elleni Sabin-cseppekkel.

Érdemes oltást adni, ha valaki (például a gyermek) fertõzött emberrel érintkezik?

Igen, ebben az esetben minél hamarabb, a találkozást követõ 48 órán belül kell igényelni, ugyanis a védettség hamarabb kialakul, mint a fertõzés.

Milyen hatása van a vakcinának arra, aki már átesett bárányhimlõn?

Ha olyan valaki kap oltást, aki már védett, ebbõl semmilyen hátránya nem származik, csak a meglévõ immunitása fog – várhatóan – erõsödni.

Kiknek ajánlott az oltás?

A bárányhimlõ elleni vakcina kimondottan ajánlott terhesség elõtt álló, terhességet vállaló, és a betegségen még át nem esett nõknek, hiszen a várandósság elsõ három hónapjában bekövetkezõ fertõzésnek magzatkárosító hatása van. A vakcináció számos esetben a maradandó károsodás kikerülését jelenti az immunkompromittáltak, illetve az immunrendszert legyengítõ kezelésben részesülõk számára.

Vényköteles az oltás?

Igen, csak orvos írhatja fel.

Milyen áron lehet hozzájutni az oltáshoz?

A védõoltás ára 6207 Ft. Az oltás alkalmazása a betegség járulékos költségeit is csökkenti. Egy amerikai költséganalízis szerint a bárányhimlõ elleni oltás költséghatékony is: minden 1 dollár, amit az oltásra költenek, 5 dollárt spórol abból a kiadásból, amit a bárányhimlõ kezelésére fordítanak. A Németországban elvégzett felmérés adatai is ezt az eredményt támasztják alá.

Mióta alkalmazzák az oltást az orvosi gyakorlatban?

Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, azonban többnyire nem ismeretes a lakosság körében. Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerûen oltják a lakosságot. Az USA-ban 1995-ben tették kötelezõvé a bárányhimlõ elleni védõoltást. Az amerikai példát számos ország követi. A vakcina népszerûsítésére létrejött EUROVAR, a European Varicella Foundation 2002-ben a közép-kelet európai országokra is kiterjesztette mûködését.

Az Avantgarde Group szervezésében Oltás vagy tûzoltás… címmel 2003. október 21 –én megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fertõzõ gyermekbetegségekrõl és megelõzésükrõl háttéranyaga.
A beszélgetés szakmai résztvevõi voltak:
Csiszár Lászlóné, a MAVE titkára a fertõzõ gyermekbetegségekkel kapcsolatos védõnõi tapasztalatokról.
Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus a bárányhimlõ szövõdményeivel és megelõzésével kapcsolatos közhiedelmekrõl és tévhitekrõl.
Dr. Lintner Ferenc, szülész-nõgyógyász a fertõzõ gyermekbetegségekrõl a várandósság idején. 
Prof. Dr. Budai József, csecsemõ és gyermekorvos, a fertõzõ betegségek szakértõje a védõoltásokról szerzett 50 évnyi tapasztalatokról.

2003.10.28