Családközpontú szülészet

Szandtnerné Kisdaróczi Orsolya szakdolgozata
2001

1. Családközpontú szülészet

1.1. Felkészítés a szülésre
1.1.1 Fájdalom nélküli szülés
1.1.2 Terhességi pszichoprofilaxis
1.1.3 A szülésre felkészítés elméleti és gyakorlati elemei

A fiatalok, fõleg az elõször terhesek a terhességgel, szüléssel, szoptatással kapcsolatos ismereteik nagy részét ma szakkönyvekbõl, vagy rokonoktól, ismerõsöktõl szerzik. Ez gyakran féltudáshoz, téves következtetésekhez vezet, amely esetleg alaptalan félelmeket, szorongást kelt. Ezek a félelmek amellett, hogy megcsúfíthatják a gyermekvárás örömteli napjait, a szülés megindulásakor erõteljes fájdalmakat indukálhatnak. A félelem szerepére a szülési fájdalmak jelentkezésében már nagyon rég felfigyeltek a szakemberek. Vizsgálva a szülési fájdalom eredetét arra a megállapításra jutottak, hogy jelentkezése nem szükségszerû és elkerülhetetlen, csak megfelelõ ismeretek átadására van szükség. Ennek lehetõségét nyújtja a szülésre felkészítés.

 1.1.1. Fájdalom nélküli szülés

A szülõnõk mindinkább igénylik, hogy megszabaduljanak a szülési fájdalomtól. Ennek a jogos követelésnek a megoldása az orvostudomány egyik fontos feladata. Cél a szorosan összefonódó szülés és fájdalom szétválasztása, nem a csökkent fájdalom, hanem a fájdalom nélküli szülés.

Évezredeken át nem tudták a fájdalmat hatékonyan csökkenteni. Alkalmaztak különbözõ varázslatokat, amuletteket, fogadalmakat, szellemûzéseket. Találtak füveket, amelyeknek nedve csillapította ugyan a fájdalmat, de mivel nem ismerték a növények mérgezõ hatását, nagyobb kárt okoztak, mint hasznot hajtottak.

Az 1846-ban fedezték fel az éternarkózist, amelyet nagyon hamar a szülészetben is alkalmazni kezdtek fájdalomcsillapításra. A szálak Skóciába vezetnek. Edinburgh a szülési fájdalomcsillapítás kiindulópontja, ahol Simpson alkalmazta elõször az éternarkózist és néhány hónappal késõbb a kloroformot. 

Az egyház merev falat állítva, hatalmas akadályát képezte a szülési fájdalomcsillapítás elterjedésének és fejlõdésének. Azt hirdette, hogy az az asszony, aki fájdalom nélkül kíván szülni, ellenszegül az Isteni parancsnak, hogy fájdalmak között kell világrahoznia gyermekét. 

Simpson rávilágított az egyházi álláspont ellentmondásaira. Szerinte Isten alkalmazta elõször a szülési narkózist, amikor Ádámot mély álomba ejtette, hogy bordáiból világrahozza Évát.

Érvei nem bizonyultak hasznosnak, így nem az õ munkássága, hanem kicsivel késõbb Viktória királynõ intézkedése ütött rést az egyház által emelt merev falon, aki utolsó két szülésénél megkövetelte a kloroform alkalmazását és ezáltal utat nyitott a szülési fájdalomcsillapítás szélesebbkörû elterjedésének és lehetõség nyílt a további orvosi kutatásokra. 

Ennek eredményeként 1880 körül francia orvosok kezdték alkalmazni a hipnózist a szülés fájdalmatlanná tételére. A módszer bár számos követõre talált, széles körben elterjedni nem tudott, mert csak kis számú orvos tudta alkalmazni.

A század elején a gyors ütemben fejlõdõ gyógyszeripar teret nyitott a gyógyszerkutatások számára, de mindennek ellenére, még ma sem megoldott probléma a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mivel a szülés során alkalmazható szereknek nagyon sokrétû követelménynek kell megfelelniük:

*          ne okozzanak anyai, illetve magzati károsodást

*          ne hosszabbítsák meg a szülés lefolyásának idejét

*          hatásuk kiterjedjen a szülés egész idõtartamára

*          széles körben alkalmazhatóak legyenek

A gyógyszeres fájdalomcsillapítás bár nagyon hasznos, a kívánatos mégis a szintetikus szerek elhagyása volna.

Az 1920-as években törtek utat maguknak olyan elképzelések, amelyek a gyógyszer nélküli fájdalomcsillapítást támogatták. A vizsgálódások célja a szülési fájdalom okának felderítése. Ezen törekvések révén, olyan módszerek láttak napvilágot, amelyek a szellemi-lelki befolyásolás révén igyekeznek megelõzni a szülési fájdalom keletkezését.

A fájdalom az agykéreg mûködésével van kapcsolatban. Az agykéreg a színhelye az ember tudatos mûködéseinek és egyúttal ellenõrzi és irányítja a szervezet valamennyi változását, azokat is, amelyek akaratunktól függetlenül mûködnek. Az idegrendszerre ható rengeteg inger közül nem mindegyik jut el az agykéregig és válik tudatossá, csak az adott pillanatban az élet szempontjából legfontosabb mûködés kérgi központja jut izgalomba. Egyes ingerek ereje nem elég nagy, hogy áttörjön a tudatba, hacsak az agykéreg egy része nincs felfokozottan érzékeny állapotban. 

Az évezredek alatt az emberi társadalomban kapcsolat, úgynevezett feltételes reflex alakult ki a szülés és a fájdalom között. Emiatt a szülés megindulásakor a fájdalomérzõ központ ingerületi állapotba kerül és így a normális szülésnél keletkezõ, tulajdonképpen kis erejû, élettani ingerek is áttörnek az agykéregbe és fájdalmat váltanak ki. 

A szülés és a fájdalom összekapcsolódásának döntõ oka az volt, hogy a szövõdményes szülések következtében már sok asszony pusztult el keserves kínok között a vajúdás alatt és nagyon sokan haltak meg a  gyermekágyas idõszak alatt is. További okai a szülés és a fájdalom összefonódásának a Biblia fenyegetése: "fájdalommal szülöd gyermeked", a szépirodalom, amely gyakran festette le a szülést, mint a nõre váró legnagyobb szenvedést és hozzájárult a kapcsolat kialakulásához az orvostudomány is, amely sokáig elkerülhetetlennek tartotta a szülési fájdalmat.

Az agykéreg bonyolult feladatának, csak akkor tud eleget tenni, ha nem kimerült, vagy tompult.

Ha a vajúdó kimerült állapotban van, vagy netán nem kívánt terhességet visel és a jövõjével kapcsolatban aggodalmai vannak az agykérgi mûködés romlik és ez szintén  teret enged a fájdalomnak.

A félelem jelentkezésének valószínûségét tovább fokozza, ha a szülõnõ nincs felkészülve arra, ami rá vár. Amennyiben semmit sem, vagy csak nagyon keveset tudnak állapotukról, a szülés lefolyásáról, nem ismerik a normális élettani jelenségeket, úgy a különbözõ tünetek jelentkezése félelmet vált ki náluk.

Pavlov, Read és Lamaze felismerve a szülési fájdalom jelentkezésének ezen okait, olyan hatékony módszereket dolgoztak ki, amelyek napjainkban egyre nagyobb létjogosultságot nyernek. (1,2,,3,17,18,14)

2001.07.18

1.1.2 Terhességi pszichoprofilaxis

Tartalom