Kérdések-válaszok
Első gyermekemet...
Első gyermekemet császárral szültem. 5 napos terminustúllépés után a reggeli manuális vizsgálat során megrepedt (vagy repesztették) a magzatburkot, és a szülés elindult. A zselé nem hozott eredményt, elkezdődött az Oxitocin infúzió. 10 óra alatt értem el 2-3 cm tágulást, majd itt fertőzésveszélyre hivatkozva végezték el a sectiot. ( Úgy tudom, 20-24 óra megengedett a protokoll szerint) Rendkívül negatív élmény volt, a tágulás elégtelenségét is arra vezetném vissza, hogy hajtottak, mint lovat a vurstliban. Többször vizsgáltak közben, ami szintén nem javallott ebben az esetben. A magzatvíz tiszta volt, és a szívhangok is jók, a baba 9-10-es Apgarral született. Szerettem volna még pár óráig kitartani, de megijesztettek a fertőzésveszéllyel. Tanácsát kérném, hogy legközelebb mit tegyek, és mit ne, hogy elkerüljem az ismételt császárt, és Ön szerint érdemes lett volna tovább várnom?
Válasz
Utólag eldönteni, hogy volt-e komoly fertőzésveszély, nem tudom. Feltételezhetem, hogy a kollegák kellő megfontoltsággal döntöttek úgy, hogy a szülés nem a kellő dinamizmussal halad, ezért magzati érdekből a kisebb kockázat a császár. Ma az egészségügy inkább a "túl óvatos" szemléletet képviseli, a császár-frekvencia többszöröse a pár évvel korábbinak. Átlag minden 6-7. szülés így fejeződik be... A 20-24 óra egyrészt régi klasszikus elv, amely általában ma már csak álló buroknál elfogadható. Elfolyt víznél általában 12 óra alatt vagy érdemi haladást kell elérni, vagy mérlegelni a késedelemből fakadó kockázatokat. Úgy gondolom, a szülésindítás nem volt éppenséggel sikeres. Általában először szokás gyógyszeresen "érlelni" a méhszájat (pl. zselé) és jó reakció esetén javasoljuk a burokrepesztést. A magzat állapotát persze minden terminus túllépés esetén szorosan monitorizálni kell (CTG, magzati ultrahangos keringésvizsgálat, stb). Nem akarom elszomorítani, de az Önt immár terhelő előzetes császár többszörösére növeli az újabb műtét esélyeit. Egy megoldás van: ha a szülése rendben megindul és megy, mint a karikacsapás... Reméljük, része lesz benne.
Dr. Nagy László
