A kisbaba hány hetes...

A kisbaba reflexszerűen érzékeli születése után azonnal a környezetében az arcához közel eső tárgyakat, így a föléje hajoló arcot is, és van egy veleszületett utánzóképességet is magában hordozó reflex is, mely a föléje hajoló arc mimikájának illetve a száj mozgásának utánzásából áll. Ez a mozdulat nem tudatos, nem kérgi, hanem alacsonyabb agyi központban átkapcsolódó reflexmechanizmus segítségével az első pár életórában képes a kinyitott és becsukódó száj, szemek mozgását reflexesen utánozni, mely a működő látóideg és a motorium helyes kapcsolatát jelenti. 
Ez a reflex azonban gátlódik az agykéreg működésének beindulása után és később tudatosodik  a fixálás és tárgyfelismerés, a fény,  a tárgyak követése.   Kisbabánként változó az idő,  2- 6 hetes korban már nagyon határozottan észleljük, hogy a gyermekek az ébrenlét idejében  rövid fixáló időre élesre állítják szemüket a közelükben lévő tárgyakra. Az észlelés, a megismerés, a felismerés és azonosítás azonban mind mind tanulási  folyamat része, és van kis csecsemő aki már 2 hónapos korban határozottan tud különbséget tenni az ismerős és ismeretlen környezeti tárgy vagy arc között. Ez azonban jelentős szórást mutat, van kisgyermek aki csupán fél - egy éves korban éri el ugyanezt a szintet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ő kis szeme nem érzékeli, a kis gyerek agya nem észleli és dolgozza fel megfelelően a külvilág ingereit, és nem azt jelenti, hogy ne tudná jól arcjátékkal, mimikával, gőgicséléssel  jelezni is észleléseit a mi számunkra, hanem csak azt jelenti, hogy mások az érési folyamat lépcsőfokai egyénenként. Nem tekinthetjük kórosnak, ha kissé később vagy másként reagál a csecsemőnk.
A szemek érzékelő képességét,  a látóideg vezető képességét, az agykéreg jelfelismerő és feldolgozó képességét jól tudjuk laboratóriumi körülmények közt vizsgálni.  A vizuálisan kiváltott
válasz reakciókkal közel pontosan megmondhatjuk, lát-e és milyen mértékben a csecsemőnk.
Közvetett vizsgálatokat a szülő is végezhet. Kis zseblámpával, gyenge fénnyel megvilágíthatja a kicsi pupilláját és megfigyelheti, vajon szűkül-e fényre, erősebb lámpa, napfény hatására csukja - e a szemeit. Megfigyelhetjük, ha hirtelen fölé hajolunk reflexesen becsukja-e a szemeit, az ébrenlét idejében néhány másodpercre képes-e fixálni egy pontra. Esetleg az arcunkba a szemünkbe nézve, ha ilyenkor beszélünk hozzá és simogatjuk is, akkor rögzíthetjük benne az arcunk képét és ismételt föléhajolásainkkor képes lesz újra a számára kellemes érzeteket várva mosolyával visszajelezni, hogy megismeri az arcot. Ez a folyamat azonban hosszú heteket vesz igénybe, nehéz nagy feladat az agynak, kb. 2 hónapos csecsemők képesek erre már. Korábban csak befelé érez inkább a csecsemő és elmosolyodásuk inkább a kellemes érzet jele.  Összességében kb. 2-4 hónapos csecsemők képesek megkülönböztetni a már látott és a kevésbé ismerőset, de ezt sem biztonsággal. Az összes ingert együtt dolgozza fel az agyuk és differenciáltan jelez vissza.
Fontos ennek ellenére úgy foglalkozni a csecsemővel, mintha már mindent pontosan értene, folyamatosan  mondani kell, éreztetni kell vele a környezetet, mert akkor válik érdeklődővé, nyitottá, ez biztosítja majd a fejlődését is...

Dr. Sényi Katalin