Kérdések-válaszok
A szoptatás során az anya tehéntej, tejtermék fogyasztási szokásai ( túlzott fogyasztás ) befolyásolhatják a baba bélflórájának szerkezetét, vezethet ez közvetve vagy közvetlenül a későbbi tejcukor-érzékenységhez? Több orvos szerint ez az érzékenység örökölhető. Ön szerint? Nálunk a családban azonban nem tudunk ilyen betegségről. Ez az érzékenység maradandó vagy idővel elmúlik? Melyek azok az ételek, amelyek tartalmaznak tejcukrot? (A kefír, natúr joghurt, túró, savanyú sajtok, stb. is tartalmaz?) Csak a tejtermékekben van tejcukor?
Válasz
A szoptatott csecsemő bélflóráját és annak állapotát természetesen befolyásolja a táplálás módja. Az anyatejet és tápszert kapó csecsemőnek még csak ún. lactobacilus található a belében. A gyümölcs, majd a főzelék bevezetése után ez fokozatosan megváltozik, és a felnőttekéhez hasonlóvá válik a bélflóra. A szoptató anya túlzott tej és tejtermékfogyasztása nem ezt befolyásolja elsősorban, hanem az anyatejbe került tehéntejfehérje molekulák a csecsemőben elindíthatják a később kialakuló tehéntej allergiát. A tejcukorbontó enzim a bélfalban található, annak is a felszínhez közeli rétegében. Sem magát, sem a tápszert nem kell hibáztatnia. Ez az enzimtermelés is csak kb. a születést követő 12. héten válik mérhetővé. Talán ez is az oka annak, hogy a babák az első 3 hónapban hasfájósak. A tejcukor ui. ha a bontása nem tökéletes, erjed, eközben sok gáz képződik, ami feszíti a beleket, és gyakori laza székleteket eredményez. A tejcukorbontó enzim maximális szintjét kb. a 36. héten éri el. Nemegyszer tapasztalható azonban, hogy ezt a szintet nem éri el a lactase enzim. Ez leggyakrabban valóban öröklött, a családban halmozottan előforduló probléma. Amennyiben a közvetlen hozzátartozóknál ez nem észlelhető, nem kizárt, hogy a távolabbiakat kutatva ez felfedezhető, de ez akár újonnan is megjelenhet, ún. mutáció eredményeként. Egyébként gyakoribb a feketék és a keleti lakosság körében. Ez az érzékenység gyakran megmarad, hiszen a tejcukorbontó enzim aktivitása a 3. életévtől csökkenni kezd. Ma már, és a jövőben valószínűleg még inkább megoldható az enzimhiány pótlása, por, ill. gyógyszer formájában. Már kapható laktózmentes tej is. Kb. másfél-két éves kor után erre át lehet térni. Tejet, tejszínt, tejfölt a gyermeknek nem tanácsos adni. Az erjesztett tejtermékek, mint a nevük is mutatja, már alig tartalmaznak bomlatlan laktózt. Így a székletek és a tünetek rendeződése után ezeket kis, majd fokozatosan növekvő mennyiségben visszaadhatjuk a gyermeknek (a tehéntejfehérje allergiások nem kaphatják ezeket sem!). Sajnos nemcsak a tejtermékekben van tejcukor. Kis mennyiségben konzervek, májtermékek, felvágottak, édességek és sütemények is tartalmazzák, mivel ezeket tejporral készítik, vagy dúsítják. A gasztroenterológus mellett (aki a kicsit kivizsgálta) diétás nővér is működik. Neki az a feladata, hogy igény esetén a szülőt táplálási tanácsokkal, esetleg terméklistával is ellássa. Nehézségek esetén vegyék fel vele a kapcsolatot.
Dr. Gömöri Ágnes
A szoptatás során az anya tehéntej, tejtermék fogyasztási szokásai ( túlzott fogyasztás ) befolyásolhatják a baba bélflórájának szerkezetét, vezethet ez közvetve vagy közvetlenül a későbbi tejcukor-érzékenységhez? Több orvos szerint ez az érzékenység örökölhető. Ön szerint? Nálunk a családban azonban nem tudunk ilyen betegségről. Ez az érzékenység maradandó vagy idővel elmúlik? Melyek azok az ételek, amelyek tartalmaznak tejcukrot? (A kefír, natúr joghurt, túró, savanyú sajtok, stb. is tartalmaz?) Csak a tejtermékekben van tejcukor?
Válasz
A szoptatott csecsemő bélflóráját és annak állapotát természetesen befolyásolja a táplálás módja. Az anyatejet és tápszert kapó csecsemőnek még csak ún. lactobacilus található a belében. A gyümölcs, majd a főzelék bevezetése után ez fokozatosan megváltozik, és a felnőttekéhez hasonlóvá válik a bélflóra. A szoptató anya túlzott tej és tejtermékfogyasztása nem ezt befolyásolja elsősorban, hanem az anyatejbe került tehéntejfehérje molekulák a csecsemőben elindíthatják a később kialakuló tehéntej allergiát. A tejcukorbontó enzim a bélfalban található, annak is a felszínhez közeli rétegében. Sem magát, sem a tápszert nem kell hibáztatnia. Ez az enzimtermelés is csak kb. a születést követő 12. héten válik mérhetővé. Talán ez is az oka annak, hogy a babák az első 3 hónapban hasfájósak. A tejcukor ui. ha a bontása nem tökéletes, erjed, eközben sok gáz képződik, ami feszíti a beleket, és gyakori laza székleteket eredményez. A tejcukorbontó enzim maximális szintjét kb. a 36. héten éri el. Nemegyszer tapasztalható azonban, hogy ezt a szintet nem éri el a lactase enzim. Ez leggyakrabban valóban öröklött, a családban halmozottan előforduló probléma. Amennyiben a közvetlen hozzátartozóknál ez nem észlelhető, nem kizárt, hogy a távolabbiakat kutatva ez felfedezhető, de ez akár újonnan is megjelenhet, ún. mutáció eredményeként. Egyébként gyakoribb a feketék és a keleti lakosság körében. Ez az érzékenység gyakran megmarad, hiszen a tejcukorbontó enzim aktivitása a 3. életévtől csökkenni kezd. Ma már, és a jövőben valószínűleg még inkább megoldható az enzimhiány pótlása, por, ill. gyógyszer formájában. Már kapható laktózmentes tej is. Kb. másfél-két éves kor után erre át lehet térni. Tejet, tejszínt, tejfölt a gyermeknek nem tanácsos adni. Az erjesztett tejtermékek, mint a nevük is mutatja, már alig tartalmaznak bomlatlan laktózt. Így a székletek és a tünetek rendeződése után ezeket kis, majd fokozatosan növekvő mennyiségben visszaadhatjuk a gyermeknek (a tehéntejfehérje allergiások nem kaphatják ezeket sem!). Sajnos nemcsak a tejtermékekben van tejcukor. Kis mennyiségben konzervek, májtermékek, felvágottak, édességek és sütemények is tartalmazzák, mivel ezeket tejporral készítik, vagy dúsítják. A gasztroenterológus mellett (aki a kicsit kivizsgálta) diétás nővér is működik. Neki az a feladata, hogy igény esetén a szülőt táplálási tanácsokkal, esetleg terméklistával is ellássa. Nehézségek esetén vegyék fel vele a kapcsolatot.
Dr. Gömöri Ágnes
