Állami cégnél...

A Foglalkoztatási Hivatal válasza: Tisztelt Hölgyem! Levelébõl nem derül ki egyértelmûen, hogy Ön közalkalmazott, köztisztviselõ vagy olyan munkavállaló, aki a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik!! 1. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel. E rendelkezést a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( továbbiakban: Kjt.) is alkalmazni rendeli. 2. Az Mt. 130.§ (2) bekezdése felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság elsõ éve minõsül jogszerzõnek. Az Mt. 11. § (3) bekezdése alapján a szabadságot a szülõ munkahelyre történõ visszatérésétõl számított 6 hónapon belül kell kiadni. E rendelkezéseket a Kjt. is alkalmazni rendeli. 3. Amennyiben több gyermek miatt a szülési és fizetés nélküli szabadságok folyamatosan váltogatva követik egymást, valamint ez az idõtartam meghaladja az elévülési idõt (3 év), a rendes szabadság mégsem vész el. A rendes szabadságot az elévülési idõ letelte ellenére is biztosítani kell. 4. Fentiek alapján a fizetés nélküli szabadságról történõ visszatérés után az édesanyát az alábbi mértékû szabadság illeti meg: * 20 nap alapszabadság + az életkor függvényében az Mt. 131.§ (2) alapján pótszabadság / a Kjt. 56.§- 57.§ alapján a fizetési osztályoktól függõ alapszabadság + a fizetési fokozattal megegyezõ számú pótszabadság * a szülési szabadság idõtartamára (24 hét) az elõzõ pontban meghatározott szabadság idõarányos része * a gyed elsõ évére az elsõ pontban meghatározott szabadság * megilleti továbbá egy gyermek után 2 nap pótszabadság, két gyermek után 4 nap, ill. kettõnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság. 5. Az Mt. 84. §-a a munkaszerzõdés kötelezõ módosítását ill. annak kezdeményezését írja elõ a munkáltató számára: A munkavállaló személyi alapbérét a fizetés nélküli szabadság megszûnését követõen, eredeti munkakörben történõ továbbfoglalkoztatás esetén a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezõ munkavállalók részére idõközben megvalósított áltagos éves bérfejlesztésnek megfelelõen kell módosítani. A módosítási kötelezettség azt jelenti, hogy a munkáltatónak javasolnia kell az elõírt mértéknek megfelelõ személyi alapbéremelést. A munkavállaló hozzájárulása nélkül a személyi alapbér nem változik, hiszen a munkabérrõl történõ rendelkezés a munkaszerzõdés kötelezõ tartalmi eleme, így a munkabér bármilyen irányú változása csak a felek közös megegyezésével, munkaszerzõdés módosítással lehetséges /Mt. 82.§(3)/. E rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is alkalmazni rendeli. 6. További kérdésére válaszolva: Az Mt. 86.§-a ill. a Kjt. 25.§ (1) c.) pontja alapján a munkaviszony megszûnik a munkáltató jogutód nélküli megszûnésével, tehát a fizetés nélküli szabadságon lévõ munkavállaló munkaviszonya is megszûnik. Részére a munkaviszony megszûnésekor a szükséges igazolásokat ki kell adni, valamint el kell számolni a szabadsággal is. Az Mt. 136.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya megszûnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idõvel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. E rendelkezést a Kjt. is alkalmazni rendeli.