1év és 1hónapot dolgoztam kereken a volt munkahelyemen, ahol tulajdonképpen közös megegyezéssel szûnt meg a munkaviszonyom 2003. augusztus 15.-én. Ez a közös megegyezés
úgy született, hogy a fõnököm minden elõzetes figyelmeztetés nélkül behivatott az irodájába (ahol négyszemközt voltunk) és elémtárta a tényt, hogy mindenféleképpen meg akarnak válni tõlem, úgyhogy vagy aláírom a közös megegyezéses papírt, vagy \\\"kirúgnak\\\". Akkor már több mint két hónapos terhes voltam. Nem voltam tisztában az állapotomra vonatkozó jogszabájokkal, valamint rosszul lettem ezért aláírtam. A fõnököm azzal érvelt, hogy
mindenféleképpen felbontjuk a munkaviszonyt, de az az én számomra jobb a jövõre nézve, ha közös megegyezéssel megyek el, sem mint ha õk mondanak fel nekem. (Mellékesen megjegyezném, hogy a munkámmal teljesen meg voltak elégedve, ez a dolog pénteki napon történt, viszont a hét elején még arról beszéltünk, hogy magasabb pozícióba helyeznek, valamint támogatják az ehhez szükséges tanulmányaimat. Ehelyett jött a \\\"kirúgás\\\". Szóval
tulajdonképpen megtévesztett, megfélemlített és én aláírtam. Mivel ezekután még jobban rosszul lettem elmentem az orvosomhoz, aki veszélyeztetett terhességet állapított meg és még azzal a nappal felvett táppénzre. A táppénzes papírt a \\\"volt\\\" munkáltatóm felé továbbítottam, aki közölte, hogy átküldték a Fõvárosi Egészségbiztosítási Pénztárnak és a következõket már egyenesen oda küldjem. Az EBP közölte, hogy passzív táppénzre vagyok jogosult
2003.08.16-2004.02.11-ig. Közben miután egy-két munkaügyben jártas illetõ felvilágosított a jogaimról, kérvényeztem a munkáltatómnál a közös megegyezés semmisnek tekintését, és a
munkaviszonyom visszaállítását. Ez elõl elzárkóztak és azzal érveltek, hogy nem a terhességem miatt küldtek el, ami persze mindenki számára egyértelmû volt, hogy mégis. Munkaügyi bírósághoz fordultam a munkaviszonyom visszaállítását illetõen, valamint az azóta elmaradt
keresetem kifizetéséért. A tárgyalást 2004.02.20 -ra tûzték ki, amit elnapoltak júliusra. Tehát ezügyben még jódarabig nem születik döntés.
Az elsõ kérdésem ehhez kapcsolódna: ha esetleg
én nyerem meg a pert, és visszaállítják a munkaviszonyom, valamint kifizetik visszamenõleg az elmaradt jövedelmemet, akkor az addig kapott segélyeket, táppénzt meg ilyesmit vissza kell-e majd fizetnem az azt folyósító szerv felé, vagy esetleg az is a munkáltatómat terheli? Ezzel
kapcsolatban teljesen tanácstalan vagyok. De hát valamibõl akkor is élni kell addig. Ebbõl kifolyólag van a másik problémám. Mint említettem már a passzív jogon kapott táppénzem 02.11-én lejárt. Még januárban beadtam a pénztár felé egy kérelmet, hogy méltányossági alapon hosszabbítsák meg a szülés idõpontjáig. (Erról a lehetõségrõl az orvosom tájékoztatott.) Erre most kaptam meg a választ 03.08-án, hogy elutasították. Most teljesen tanácstalan vagyok, hogy hová tudnék fordulni, mikor ráadásul bármelyik pillanatban megindulhat a szülés. Így is pár nappal már a 40. hét után vagyok. Esetleg megkérvényezhetném, hogy a táppénzem
lejártától, azaz február 11-tõl vegyenek fel munkanélkülinek, amit nem tudom, hogy így
visszamenõleg megtesznek-e. De hát a táppénzem meghosszabbításának az elutasításáról csak most tájékoztattak. Akkor mit tegyek? Ha esetleg felvesznek, utána jár a terhes-gyerekágyi segély, valamint a GYED számomra, vagy nem? Mert így már azthiszem, hogy nem, mivel úgy olvastam, hogy ha megszûnik a munkaviszony és ha utána még táppénzben részesülök, akkor annak a lejártától számított 28 napon belül megszülök akkor igen. De ez a 28 nap nekem lejárt 03.10-én. Igaz addigra már meg kellett volna jönnie a babának, de még nem akart. Ezt nem
lehet befolyásolni. Már így is túlhordom, de a szülésmegindítással a 42. hétig várnak. Persze ha az egészség engedi. Ez ellen nem tudok mit tenni, hogy nem akart a baba idõben megszületni. Emiatt lejárt a 28 nap is. Így most azthiszem nem jár más, csak a GYES alanyi jogon. Kérem segítsenek, mert tel jesen tanácstalan vagyok, hogy mit kell tennem, hova kell forduljak. Nem is lennék ennyire kétségbeesve, ha a férjem nem ugyanott dolgozott volna ahol én (igaz akkor még csak a võlegényem volt), de miután pert indítottam a cég ellen elérték, hogy neki is \\\"távoznia\\\" kelljen. Azóta nem sikerült még máshol elhelyezkednie, mivel még esti tagozaton tanul és nem sok munkáltató támogatja azt, hogy a munka mellett iskolába járjon. Vagyis azóta munkanélküli segélyen van. Fiatal házasok vagyunk, én 20 éves vagyok a férjem pedig 22. Ezért még nincs is igazán megteremtett alapunk, viszont a babának szeretnénk mindent megadni, de egyenlõre igen kilátástalannak látom a jövõnket.
Tisztelt Levélíró!
A Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint a munkaviszony megszüntethetõ – többek között - :
a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
b) rendes felmondással;
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt – a törvényben szabályozott egyéb esetek mellett - a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság idõtartama alatt.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), illetõleg a gyermekgondozási díj (GYED) biztosítási idõhöz kötött ellátási formák.
Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) annak jár, aki a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt, és
- a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül.
Gyermekgondozási díjra (GYED-re) jogosult
- a biztosított szülõ, ha a GYED igénylését – a gyermeket szülõ anya esetén a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt,
- a TGYÁS-ban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a TGYÁS igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelõzõen 2 éven belül 180 napon át biztosított volt,és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A beadványban megfogalmazottak szerint a „passzív” táppénz folyósításának megszûnését követõen már több mint 28 nap eltelt a szülésig, így a „passzív” táppénz a kérelmezõ esetében terhességi-gyermekágyi segélyre sem jogosít.
Ahhoz, hogy biztosítottá váljon, vagy megállapodást kell kötni az Egészségbiztosítási Pénztárral a megfelelõ mértékû egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett, vagy munkanélküli járadékban kell részesülni.
A vonatkozó jogszabály alapján munkanélküli járadék illeti meg azt, aki
a) munkanélküli,
b) a munkanélkülivé válását megelõzõ négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelõ munkahelyet felajánlani.
A munkanélküli járadék folyósításának kezdõ napja a munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetõleg annak kirendeltségénél) történõ jelentkezését követõ naptári nap.
Amennyiben a Munkaügyi Központ a munkanélküli járadékot folyósítja, úgy biztosítottá válik. A munkanélküli járadékban részesülõ személy ugyanis biztosított, s ha a fent részletezett ellátásokat igényli, akkor az ellátások igénybevételének az idõtartama alatt a munkanélküli
járadék folyósítását szüneteltetni fogják.
A GYES pedig valóban nem biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma, tehát az biztosítási idõ megléte nélkül is igénybe vehetõ.