Feleségem határozott idejû munkaszerzõdése idén január 31-én járt le és a munkáltató (helyi általános iskola) minden
különösebb indoklás nélkül nem hosszabbította meg. Ehhez természetesen joga volt, azonban mindenki számára nyilvánvaló volt ennek oka, feleségemmel gyereket szeretne szülni. Sajnos természetes módon nem lehetett gyerekünk (elõzõleg 3 alkalommal sikertelenül próbálkoztunk
inszeminációval), így a mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttünk. Ez ugyan részletkérdés a problémánkkal kapcsolatban, de a szerzõdés meg nem hosszabbításával
kezdõdött az egész ügy. Mivel jobb megoldást nem találtunk feleségem január 28-tól betegállományba vetette magát. Ez a munkaviszony megszûnése után passzív táppénzzé változott, ami július 28-án járt le. Közben február 24-én sikerült feleségemnek teherbe esnie, ami ráadásul ikerterhesség lett. Még nyárom személyesen érdeklõdtünk a Komárom-Esztergom megyei Egészség Biztosítónál, hogy mit javasolnak a szülésig terjedõ idõszakkal és az azt követõ ellátással kapcsolatban. Ott azt a tanácsot kaptunk, hogy igényeljünk méltányossági alapon táppénzt, mivel a táppénz lejárta utáni 28 napig történõ szülésnél lehetõségünk lesz a
GYED és a Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY) igénylésére. A 168 nap THGY lejárta után regisztráltassa magát munkanélkülinek és így megkapja majd a GYED is. Javaslatukat
megfogadva megigényeltük a méltányossági betegállományt, amit meg is kaptunk, ez október 28-án járt le. Feleségem november 08-án sikeresen életet adott két gyermekünknek.
Kórházból történt hazaengedés után november 23-án regisztráltatta magát a munkaügyi központban. A munkaügyi központ minden szükséges dokumentummal ellátott minket és így elindultunk a THGY igénylésere az Egészségbiztosítóhoz. Ott az ügyintézõ hölgy teljesen elbizonytalanodott a méltányossági betegállomány láttán, hosszas telefonálás után közölte, hogy feleségem nem jogosult a THGY-re és késõbb a GYED-re sem. Indoklásként közölte, hogy a
méltányossági betegállomány szerintük nem betegállomány és ezért nem vonatkozik ránk a betegállomány letelte utáni 28 nap, illetve az csak a passzív táppénz lejártától számít.
Kérdésemre, hogy ezt miért nem közölték velünk korábbi személyes érdeklõdésünkkor csak annyit válaszolt, hogy az információt adó kolléganõje valószínûleg nem volt kellõen tájékozott és így félreinformált minket. Javasolta, hogy próbáljuk meg visszadátumoztatni a munkanélküli
regisztrációnkat a szülést megelõzõ napokra. Mint még aznap kiderült erre esélyünk sem volt. Így jelenleg csak az alanyi jogon járó ellátásra jogosult nejem. Kérem segítségét, hogy az itt nem túl röviden leírt problémánkra van-e egyáltalán megoldás, mivel a GYED és igaz dupla GYES
között jelentõs a különbség, ami két éves idõtávlatban jelentõs anyagi veszteséget okoz számunkra.
Tisztelt Levélíró!
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.éviLXXXIII.törvény 40 §-a szerint terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz, illetõleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül.
Felesége biztosítási jogviszonya 2004.január 31-én megszûnt, a méltányosságból folyósított táppénz idõtartama nem minõsül biztosításban töltött idõnek, emiatt felesége a terhességi-gyermekágyi segélyre valóban nem jogosult.
A törvény 42/A §-a szerint gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülõ, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt.
Levele szerint felesége jelenleg Gyes-ben részesül, mely idõtartam nem minõsül biztosításban töltött idõnek. Arról azonban nem írt, hogy felesége részére a munkanélküli járadékot megállapították-e. A munkanélküli járadék folyósításának idõtartama biztosításban töltött idõnek minõsül, ezért a járadékos szülõ kérheti a Gyed megállapítását. Ennek érdekében a járadék megállapítását követõen kérni kell a járadék szüneteltetését a Gyed igénybevétele miatt, s ezt követõen lehet kérni a Gyed megállapítását.
Ha felesége munkanélküli járadékát jelenleg szüneteltetik, kérnie kell a Gyes megszûntetését, s utána igényelheti a Gyed-et. Ha azonban a járadékot még nem állapították meg, a Gyes megszûntetését követõen a járadékot igényelni kell, hogy a fent említett módon a Gyed-et meg lehessen állapítani.
Ha járadékos szülõ igényli a Gyed megállapítását, annak alapját a munkanélküli járadék alapját képezõ átlagkereset 70%-a fogja képezni. A munkáltatótól kapott jövedelmi igazolások alapján a munkaügyi központban ki tudják számítani, hogy milyen összegû lenne a járadék alapját képezõ kereset. Csak abban az esetben célszerû a Gyes helyett Gyed-et igényelni, ha annak összege kedvezõbb.