Kérdések-válaszok
Kisfiunk 2003 dec 15.-én született. Feleségem határozott idejû munkaszerzõdése 2004 augusztusában lejárt. Elõtte folyamatosan dolgozott, biztosított volt. Amennyiben szeretnénk még egy babát milyen lehetõségeink vannak arra nézve - a 2005-ös szabályozás értelmében -, hogy õutána is teljes ellásban részesüljünk ? (mindenképpen keresni kell új munkahelyet, vagy esetleg \"idõzíthetõ\" a baba érkezése a teljes ellátás jogosultságához)
Válasz
Tisztelt Levélíró!
Második gyermekének megszületése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult.
Fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ,
- aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt
- és a biztosítás tartama alatt szül,
- vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül,
- vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt,
- vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül.
Ön tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a gyermek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt születik meg. (A TGYÁS és GYED folyósításának idõtartama biztosítási idõnek számít, vagyis a 180 napos idõbe beleszámít.)
A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2005-ben születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2004-es átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.)
Abban az esetben ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.)
Továbbá, abban az esetben ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.
Vagyis az Ön esetében elsõsorban, hogy biztosított legyen, munkát kell vállalnia. Ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. (A minimálbér 2005-ben 57.000 Ft, vagyis 114.000 Ft-nak a harmincad része a TGYÁS alapja.) A TGYÁS a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár.
GYED-re a következõ szerint jogosult.
GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg.
A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel.
Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének (2005-ben ez az összeg: 114.000 Ft) harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a.
Megjegyzem, hogy az 1997. évi LXXX. tv. szerint 15 %-os mértékû egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében megállapodást köthet az, aki nem minõsül biztosítottnak. A gyermek születése után a járulék fizetés szünetel.
A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
Kisfiunk 2003 dec 15.-én született. Feleségem határozott idejû munkaszerzõdése 2004 augusztusában lejárt. Elõtte folyamatosan dolgozott, biztosított volt. Amennyiben szeretnénk még egy babát milyen lehetõségeink vannak arra nézve - a 2005-ös szabályozás értelmében -, hogy õutána is teljes ellásban részesüljünk ? (mindenképpen keresni kell új munkahelyet, vagy esetleg \"idõzíthetõ\" a baba érkezése a teljes ellátás jogosultságához)
Válasz
Tisztelt Levélíró! Második gyermekének megszületése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátásokra az alábbiak szerint lehet jogosult. Fõ szabály szerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. Ön tehát TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, és a gyermek a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt születik meg. (A TGYÁS és GYED folyósításának idõtartama biztosítási idõnek számít, vagyis a 180 napos idõbe beleszámít.) A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2005-ben születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2004-es átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) Abban az esetben ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is.) Továbbá, abban az esetben ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis az Ön esetében elsõsorban, hogy biztosított legyen, munkát kell vállalnia. Ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. (A minimálbér 2005-ben 57.000 Ft, vagyis 114.000 Ft-nak a harmincad része a TGYÁS alapja.) A TGYÁS a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár. GYED-re a következõ szerint jogosult. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének (2005-ben ez az összeg: 114.000 Ft) harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. Megjegyzem, hogy az 1997. évi LXXX. tv. szerint 15 %-os mértékû egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében megállapodást köthet az, aki nem minõsül biztosítottnak. A gyermek születése után a járulék fizetés szünetel. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
