Kérdések-válaszok
Feleségem az elsõ gyermekünk megszületése elõtt több éven keresztül folyamatos munkaviszonyban állt, rendes bejelentett jövedelemmel, így a GYED összege az elérhetõ
maximum volt. Ha a GYES idõszaka alatt megszületik a második gyermekünk, akkor újra a korábbi munkalyi jövedelmébõl számított TGYÁS-t kapja-e, majd a GYED-et, vagy jelen helyzetben csak a minimábér kétszerese lehet a TGYÁS és GYED alapja? Köszönöm válaszukat!
Válasz
Tisztelt Levélíró!
A biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik, ha a felesége a GYES alatt szül.
A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha pl. a gyermek 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a felesége 2005-ös átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.)
Ebben az esetben egyértelmû, hogy felesége nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en, illetve GYES-en tölti. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe.
Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.
Vagyis felesége esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul.
A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel.
Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.
Ha tehát felesége a GYES alatt szülne, ugyancsak a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lenne a megállapítás alapja.
(A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál.)
Abban az esetben, ha újra munkába állna, s rendelkezne legalább 180 nap tényleges jövedelemmel, az ellátások megállapításának alapja a tényleges jövedelem naptári napi átlaga lenne.
Az ellátásokról és azok kiszámításáról bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
Feleségem az elsõ gyermekünk megszületése elõtt több éven keresztül folyamatos munkaviszonyban állt, rendes bejelentett jövedelemmel, így a GYED összege az elérhetõ
maximum volt. Ha a GYES idõszaka alatt megszületik a második gyermekünk, akkor újra a korábbi munkalyi jövedelmébõl számított TGYÁS-t kapja-e, majd a GYED-et, vagy jelen helyzetben csak a minimábér kétszerese lehet a TGYÁS és GYED alapja? Köszönöm válaszukat!
Válasz
Tisztelt Levélíró! A biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások összegének kiszámításáról érdeklõdik, ha a felesége a GYES alatt szül. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha pl. a gyermek 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a felesége 2005-ös átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) Ebben az esetben egyértelmû, hogy felesége nem fog rendelkezni 180 nap tényleges jövedelemmel, mert a 2005-ös évet GYED-en, illetve GYES-en tölti. Levelében leírt esetben a következõ szabály lép életbe. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis felesége esetében, ha a szülést megelõzõen közvetlenül nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint 2006-ban érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével állapítják meg. Ha pedig a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Ha tehát felesége a GYES alatt szülne, ugyancsak a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része lenne a megállapítás alapja. (A táppénz, a TGYÁS, GYED és a GYES után nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható tényleges jövedelemként az ellátások kiszámításánál.) Abban az esetben, ha újra munkába állna, s rendelkezne legalább 180 nap tényleges jövedelemmel, az ellátások megállapításának alapja a tényleges jövedelem naptári napi átlaga lenne. Az ellátásokról és azok kiszámításáról bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
