Kérdések-válaszok
10. hetes kismama vagyok. Veszélyeztett terhesként táppénzen vagyok. 2003 júniusában kezdtem dolgozni,(kislányom akkor 1,5 éves volt) megszakítva a GYED-et. A fizetésem bruttó 57000 Ft. A szerzõdésemet félévente hosszabították meg. 2004 decemberétõl egy másik beosztásba kerültem, ahol bruttó 80000 Ft lett a fizetésem, és a szerzõdésem nem 6 hónapra hanem 1 évre szól, tehát 2005. december 31-ig. A kérdésem az lenne, hogy ugye hiába volt nekem már magasabb fizetésem, mégis a sokkal kevesebb fizetés után számolják a TGYÁS-t, GYED-et? Így körülbelül mennyi pénzre számíthatok? A szerzõdés lejárta után hiába leszek GYES-en elbocsájthatnak-e?
Válasz
Tisztelt Levélíró!
Mivel határozott idejû munkaszerzõdéssel rendelkezik, ezért a munkaviszonya 2005. december 31-én jogszabály erejénél fogva megszûnik. Ez tehát nem „elbocsátás”, vagyis felmondás, ami a munkáltató döntésén alapulna, és erre nem terjed ki a felmondási védelem sem, amely szerint – egyebek mellett – a gyes-en lévõ munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg. Természetesen lehetõség van arra, hogy a munkaszerzõdést határozatlan idejûre változtassák, ehhez azonban mindkét fél egyetértése szükséges, hiszen ez munkaszerzõdés-módosításnak minõsül.
Levelében leírtakból kitûnik, hogy 2003. június óta folyamatos a biztosítási jogviszonya. Így rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, ami jogosultságot biztosít a terhességi-gyermekágyi segélyre. (TGYÁS).
A közölt adatokból arra következtetünk, hogy valószinûleg 2005. szeptemberében szül, s a szülésig táppénz állományban lesz.
A TGYÁS összegének megállapításához az irányadó idõszak ebben az esetben 2004. január elsejétõl 2005. szeptemberben a szülés elõtti napig tart.
A TGYÁS összegét elsõsorban a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel.
Tájékoztatom továbbá, hogy GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg.
A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel.
A GYED vonatkozásában az irányadó idõszak 2005. január 1-jétõl 2006. jogosultság elõtti napig tart.
Az Ön esetében a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az irányadó idõszakban nem rendelkezik tényleges 180 napi jövedelemmel, így gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a.
A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.
Szerzõdésének meghosszabbítása a munkáltató döntésétõl függ.
10. hetes kismama vagyok. Veszélyeztett terhesként táppénzen vagyok. 2003 júniusában kezdtem dolgozni,(kislányom akkor 1,5 éves volt) megszakítva a GYED-et. A fizetésem bruttó 57000 Ft. A szerzõdésemet félévente hosszabították meg. 2004 decemberétõl egy másik beosztásba kerültem, ahol bruttó 80000 Ft lett a fizetésem, és a szerzõdésem nem 6 hónapra hanem 1 évre szól, tehát 2005. december 31-ig. A kérdésem az lenne, hogy ugye hiába volt nekem már magasabb fizetésem, mégis a sokkal kevesebb fizetés után számolják a TGYÁS-t, GYED-et? Így körülbelül mennyi pénzre számíthatok? A szerzõdés lejárta után hiába leszek GYES-en elbocsájthatnak-e?
Válasz
Tisztelt Levélíró! Mivel határozott idejû munkaszerzõdéssel rendelkezik, ezért a munkaviszonya 2005. december 31-én jogszabály erejénél fogva megszûnik. Ez tehát nem „elbocsátás”, vagyis felmondás, ami a munkáltató döntésén alapulna, és erre nem terjed ki a felmondási védelem sem, amely szerint – egyebek mellett – a gyes-en lévõ munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg. Természetesen lehetõség van arra, hogy a munkaszerzõdést határozatlan idejûre változtassák, ehhez azonban mindkét fél egyetértése szükséges, hiszen ez munkaszerzõdés-módosításnak minõsül. Levelében leírtakból kitûnik, hogy 2003. június óta folyamatos a biztosítási jogviszonya. Így rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel, ami jogosultságot biztosít a terhességi-gyermekágyi segélyre. (TGYÁS). A közölt adatokból arra következtetünk, hogy valószinûleg 2005. szeptemberében szül, s a szülésig táppénz állományban lesz. A TGYÁS összegének megállapításához az irányadó idõszak ebben az esetben 2004. január elsejétõl 2005. szeptemberben a szülés elõtti napig tart. A TGYÁS összegét elsõsorban a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Tájékoztatom továbbá, hogy GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. A GYED vonatkozásában az irányadó idõszak 2005. január 1-jétõl 2006. jogosultság elõtti napig tart. Az Ön esetében a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az irányadó idõszakban nem rendelkezik tényleges 180 napi jövedelemmel, így gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Szerzõdésének meghosszabbítása a munkáltató döntésétõl függ.
