2005.május 3-án...

Tisztelt Levélíró! A családi támogatásokról szóló LXXXIV. törvény 21. §-a szerint a gyermekgondozási segélyben részesülõ személy – ide nem értve a nagyszülõt – keresõtevékenységet a gyermek egy éves kora után napi 4 órát meg nem haladó idõtartamban folytathat vagy (!) idõkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Tehát a foglalkoztatás vagylagos lehet. Választás kérdése. A napi 4 órát meg nem haladó idõtartamban folytatott keresõtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülõ személyt a munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidõben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidõben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladhatja meg. Második gyermekének megszületése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátások kiszámításáról is érdeklõdik. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján a terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha pl. gyermeke 2006-ban születik meg, akkor a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítják meg, amennyiben van 180 nap tényleges jövedelme.) Ha a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A biztosított napok számából le kell vonni a táppénz napjait. (Megjegyzem, hogy a biztosítási idõ folyamatossága fennmarad a táppénz folyósításának ideje alatt is, csak a táppénz tényleges jövedelemként nem számolható.) Ha a fenti irányadó idõszakban mégsem rendelkezne 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban sem), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Vagyis, ha a GYES mellett munkát vállal rendelkezni fog 180 nap jövedelemmel, akkor a TGYÁS összegét a fenti példa szerint állapítják meg. Ha a 4 órás munkaviszonyt választja, abban az esetben is az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlagát számolják, ha a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel. A GYED-et is a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A következõ kisbabánál, ha tehát munkába áll a GYES folyósítása mellett, s rendelkezni fog legalább 180 nap tényleges jövedelemmel, abban az esetben lehet az ellátások megállapításának alapja a tényleges jövedelem naptári napi átlaga. Az ellátásokról és azok kiszámításáról bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.