Kérdések-válaszok
Tisztelt cím....
Tisztelt cím. 2003,márciusában szültem, elötte január hónapig dolgoztam majd egy hónap táppénz jött. Utána pedig szülési szabadságot kaptam. Majd gyed és most gyest. A napokban vissza mentem érdeklödni hogy mikor mehetnék vissza dolgozni. Vissza is veszenk szeptembertöl, e célbõl elövették a kartonomat amire 68000 ft bér tartozás van fel tüntve. Ami állitolag abból adodig hogy mikor 2003,01 hóban táppénzt majd szülési szabadságot kaptam amit a cég szerint duplán utalták át. Azóta sem kaptam semmi féle irásos tájékoztatást errõl. Kérdésem a következõ: - a bér tartozásnál nincs e valami el évülési idõ? - miért nem vonták a gyedböl ha jogos a tartozás? és föleg mit tehetek én, most???? Nagyon nagy cirkuszt nem merek csinálni mert akkor nem fognak vissza venni. Válaszukat elöre is köszönöm.
Válasz
Tisztelt Levélíró! Az Egészségügyi Minisztériumhoz címzett, hivatalunkhoz áttett állásfoglalást kérõ levelére az alábbi tájékoztatást adom: A szabadsággal kapcsolatosan a Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) alábbi szakaszai az irányadóak: 130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. (2) A munkaviszony szünetelésének idõtartamára a következõ esetekben jár szabadság: a) a keresõképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsõ évére; d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és f) minden olyan munkában nem töltött idõre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, de a Munka tv. megfogalmazásából kitûnik, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltatónak kell kiadnia. A szabadság kiadásának általános szabályán túl, a következõ esetben a tárgyévet követõen is lehetõség nyílik a szabadság kiadására: - a munkavállalónál felmerült okból, ha betegsége, vagy a személyét érintõ más elháríthatatlan akadály meggátolja abban, hogy szabadságát a tárgyévben kivegye, akkor az akadályoztatás megszûntétõl számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot. E szabály kötelezõ elõírás a Munka tv.-ben, ettõl érvényesen eltérni nem lehet (még a felek egyezõ akarata esetén sem). Tehát amennyiben úgy dönt, hogy visszamegy dolgozni, akkor a felgyülemlett szabadságokat (betegszabadságot is) ki tudja venni, illetve táppénzre is jogosult lehet. A kötelezõ bérfejlesztésre a Munka Törvénykönyve alábbi szakaszai az irányadóak: 84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszûnését követõen a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezõ munkavállalók részére idõközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelõen módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. E szakaszban felsorolt esetekben a munkáltató törvényi elõírás alapján köteles a munkavállaló munkabérét az idõközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelõen módosítani. Felhívom szíves figyelmét, hogy a fentiekben közölt állásfoglalásunk a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény, valamint az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében pusztán tájékoztató jellegû, azaz a bíróság vagy más hatóság véleményétõl eltérhet, és más szervek elõtt hivatkozási alapként sem szolgálhat.
