2005.március 25-én...

Tisztelt Levélíró! A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Tv. 90. § d) pontja kimondja, hogy a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság (a tv. 138. § (1) bekezdés) idõtartama alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. A fentiek alapján bizonyára hatályon kívül helyezik a felmondását. S abban az esetben Ön biztosított lesz. Levelébõl nem tûnik ki munkaviszonyának kezdõ idõpontja. Ezért általános tájékoztatásra van lehetõségem, amibõl Ön következtethet saját helyzetére a tények alapján. Levelében a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj hatályos jogszabályi feltételeirõl érdeklõdik. A biztosított jogviszonytól függõ ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik, miszerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár. Összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. GYED-re a következõ szerint jogosult. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. A GYED a gyermek kettõ éves koráig jár. Megjegyzem, hogy az ellátások konkrét megállapított összegérõl nincs lehetõségünk tájékoztatást adni. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.