Az elsõ babámat 2005...

Tisztelt Levélíró! Levelében határozatlan idejû szerzõdésének megszüntetése következményeirõl érdeklõdik. Munkaadója szeretné, ha Ön aláírna egy új munkaszerzõdést, amely határozott idõre szólna. Ezt ne tegye! Ez az átváltás nagyon elõnytelen lenne Önnek. A GYED ellátása veszélybe kerül. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Tv. 90. § d) pontja kimondja, hogy a terhesség, a szülést követõ három hónap, illetve a szülési szabadság (a tv. 138. § (1) bekezdés) idõtartama alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Tehát, ha Ön nem írja alá közös megegyezéssel történõ határozott idõre szóló munkaszerzõdésének felbontását, a munkahely nem változtathatja meg azt egyoldalúan. A továbbiakban ismertetem Önnel a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj hatályos jogszabályi feltételeit. A biztosított jogviszonytól függõ ellátásokról a kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezik, miszerint terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS) jogosult az a nõ, - aki a szülést megelõzõ két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt - és a biztosítás tartama alatt szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon belül szül, - vagy a biztosítás megszûnését követõ 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, - vagy a folyósítás megszûnését követõ 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges jövedelemmel. Ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Az Ön esetében, mivel gyermeke 2005. decemberében születik meg, a vizsgált irányadó idõszak 2004. 01. 01-2005. 12-ig tartó idõszak- Elsõsorban azt nézik meg, hogy Önnek volt-e 2004. 01.01.-2004. 12. 31-ig 180 nap tényleges jövedelme. Ha igen, abban az esetben a 2004-es év jövedelemátlaga lesz a TGYÁS összegének kiszámítási alapja. Ha a fenti irányadó idõszakban sem rendelkezik 180 napi jövedelemmel (vagyis a szülést közvetlenül megelõzõ 180 napban), az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a szerzõdés szerinti jövedelme ennél is kevesebb, akkor azt veszik alapul. A TGYÁS 168 napra jár. Összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. GYED-re a következõ szerint jogosult. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a. A GYED a gyermek kettõ éves koráig jár. Megjegyzem, hogy az ellátások konkrét megállapított összegérõl nincs lehetõségünk tájékoztatást adni. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.