Kérdések-válaszok
Kicsit zavaros...
Válasz
Tisztelt Levélíró! Második gyermeke megszületése után a biztosítotti jogviszonytól függõ ellátás összegének megállapításáról érdeklõdik. A gyermekellátások megállapításánál újra vizsgálják a feltételeket. Általános tájékoztatást adok, amibõl Önök saját helyzetük fegyelembevételével tudnak tájékozódni. A kötelezõ egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. alapján TGYÁS-ra jogosult, ha a szülést megelõzõ két évben rendelkezik 180 nap biztosítási idõvel. (A TGYÁS és GYED folyósításának idõtartama biztosítási idõnek számít, vagyis a 180 napos idõbe beleszámít.) A terhességi-gyermekágyi segély összegét a szülést megelõzõ naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, azt vizsgálják, hogy a szülést megelõzõ évben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. (Ha tehát, gyermeke 2006-ban születne meg, abban az esetben a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2005-ös átlagkeresete alapján állapítanák meg, amennyiben volna 180 nap tényleges jövedelme. Megjegyzem, hogy az elsõ gyermek után folyósított gyermekellátásokból nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, így összegük nem is számít tényleges jövedelemnek.) Abban az esetben, ha az anya a szülést megelõzõ évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. Továbbá, abban az esetben, ha az anya a fenti irányadó idõszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. GYED-re az jogosult, aki a GYED igénylését megelõzõ két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás idõtartama alatt szül, illetve akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt szûnt meg. A GYED-et a fent ismertetett táppénzszabályok alapján állapítják meg. Fõ szabályként azt vizsgálják, hogy a GYED igénylését megelõzõ évben az igénylõ rendelkezett-e 180 nap tényleges jövedelemmel. Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylõ a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylõ egészségbiztosítási járulék alapját képezõ jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy a táppénz, a TGYÁS és a GYED idejére nem vonnak egészségbiztosítási járulékot, ezért nem számítható be a 180 nap tényleges jövedelembe. A fentiekrõl bõvebb felvilágosítást kaphat a megállapításra hatáskörrel rendelkezõ szervtõl, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól.










