Kérdések-válaszok
Kisfiam 15 hónapos (első gyermek), szerintem még egy csöpp kis ember. Mások azonban már azzal nyaggatnak, biliztetem-e már. Minden nap ráültetem a bilire, ott nézegetjük együtt a mesekönyveit. Csak hogy megszokja magát a bilin ülést. Szívesen veszi, ő maga hozza a könyvet és ül a bilire. Mindig mellette ülök, nem hagyom magára és nem parancsolom vissza ha feláll. Azonban erőltetni jobban még nem akarom, mert sokszor észre sem veszi amikor bekakil vagy bepisil. Viszont többször jelezte már, hogy bekakilt és utána ráült a bilire. Sőt egyszer belekakilt és bele is pisilt. Akkor nagyon megdicsértük. Ön szerint érett-e már a bilire szoktatáshoz, vagy még várjak az egész dologgal. Mások kedvéért nem akarom erőltetni a dolgot.
Válasz
Magyarországon valóban van egy elég régi nevelési hagyomány, amely szerint igen korán bilire kell ültetni a gyerekeket, mert később, e felfogás értelmében, nehezebben lehet rászoktatni. Természetesen, aki korán szoktatja a bilire a gyermekét, mindig korai és gyors eredményekről számol be. A pszichológiai és az anatómiai ismeretek viszont azt mondják, hogy az idegrendszer 1,5-2 éves korú gyermeknél lesz érett arra, hogy megtanulja akaratlagosan szabályozni az ürítésben szereplő záróizmokat. Szerintem sokkal korábban nincs értelmi bilire ültetni a gyereket, de önmagában a bilire ültetéstől, ha az nem fenyegető és erőszakos szülői fellépés esetén valósul meg, nem sérül a gyermek önállóságának fejlődése.
A tisztaságra szoktatásnál fontos, hogy a gyermek értelme is olyan fejlett legyen, hogy megértse, mit kérnek, várnak el tőle. Fontos az is, hogy a gyermek tempóját figyelembe vegyék, vannak gyorsabban és lassabban tanulók, de általában elég hosszú a tanulási folyamat akkor, ha nem erőszakosan lép fel a szülő, hanem a sikereket erősíti meg, és a "balesetnél" biztat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell egyértelműen kifejezni a szülői elvárást. A tisztaságra szoktatáskor nemcsak az ürítés felnőttes szokásait tanulja meg a gyermek, hanem egy szimbolikus szinten az önállóság, az akarat kifejezését és érvényre juttatását is.
Dr. Kőrössy Judit
Kisfiam 15 hónapos (első gyermek), szerintem még egy csöpp kis ember. Mások azonban már azzal nyaggatnak, biliztetem-e már. Minden nap ráültetem a bilire, ott nézegetjük együtt a mesekönyveit. Csak hogy megszokja magát a bilin ülést. Szívesen veszi, ő maga hozza a könyvet és ül a bilire. Mindig mellette ülök, nem hagyom magára és nem parancsolom vissza ha feláll. Azonban erőltetni jobban még nem akarom, mert sokszor észre sem veszi amikor bekakil vagy bepisil. Viszont többször jelezte már, hogy bekakilt és utána ráült a bilire. Sőt egyszer belekakilt és bele is pisilt. Akkor nagyon megdicsértük. Ön szerint érett-e már a bilire szoktatáshoz, vagy még várjak az egész dologgal. Mások kedvéért nem akarom erőltetni a dolgot.
Válasz
Magyarországon valóban van egy elég régi nevelési hagyomány, amely szerint igen korán bilire kell ültetni a gyerekeket, mert később, e felfogás értelmében, nehezebben lehet rászoktatni. Természetesen, aki korán szoktatja a bilire a gyermekét, mindig korai és gyors eredményekről számol be. A pszichológiai és az anatómiai ismeretek viszont azt mondják, hogy az idegrendszer 1,5-2 éves korú gyermeknél lesz érett arra, hogy megtanulja akaratlagosan szabályozni az ürítésben szereplő záróizmokat. Szerintem sokkal korábban nincs értelmi bilire ültetni a gyereket, de önmagában a bilire ültetéstől, ha az nem fenyegető és erőszakos szülői fellépés esetén valósul meg, nem sérül a gyermek önállóságának fejlődése. A tisztaságra szoktatásnál fontos, hogy a gyermek értelme is olyan fejlett legyen, hogy megértse, mit kérnek, várnak el tőle. Fontos az is, hogy a gyermek tempóját figyelembe vegyék, vannak gyorsabban és lassabban tanulók, de általában elég hosszú a tanulási folyamat akkor, ha nem erőszakosan lép fel a szülő, hanem a sikereket erősíti meg, és a "balesetnél" biztat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell egyértelműen kifejezni a szülői elvárást. A tisztaságra szoktatáskor nemcsak az ürítés felnőttes szokásait tanulja meg a gyermek, hanem egy szimbolikus szinten az önállóság, az akarat kifejezését és érvényre juttatását is.
Dr. Kőrössy Judit
