Kisfiam két és fél...

A testvér érkezéséről természetesen beszélni kell a fiának, ennek kapcsán, majd szeptember vége felé lehet mondani, hogy Ön a kórházba megy arra a néhány napra, amíg a kicsi kibújik a pocakjából. 
Előbb nem érdemes elkezdeni a felkészítést, mert felesleges a gyermek szorongását ébren tartani azzal, hogy az anya egyszer majd elmegy tőle. Nem lesz semmi baj főleg, ha az Ön távollétének idejére a nagymama és az apuka ott lesznek a kicsi mellett. 
Próbálják természetesen kezelni a testvér érkezését, mint az élet velejáróját. Nem hiszem, hogy megértené a gyerek mivel is jár a testvérke, így látatlanban, szinte minden gyerek örül a játszópajtásnak. Az, hogy a későbbiekben hogyan viselkedik majd a kicsivel, sok mindentől függ. Általában jó, ha a gondozásba bevonják a nagyobbat, ha erre "vevő".
Kérdésére válaszolva: meg kell említeni a fiának, hogy Ön néhány napig távol lesz, de várjanak még vele. A kétéves, még a nagyobb sem tudja felmérni az időt, nekik egy perc lehet végtelen hosszú és egy pillanat is. Mivel nem tudja, mikor is következik be, hogy elmegy az anyja, csak félni fog az elmenetelétől, ami feleslegesen terheli meg a mindennapjait. Bőven elég lesz, ha a kicsiről szóló beszélgetések alkalmával, ha amúgy is szóba kerül, megemlíti, hogy a kórházban fog a kicsi kibújni. 
Ön pedig nyugodjon meg, remekül meglesz a fia, próbálja úgy felfogni, hogy új tapasztalatokkal gazdagodik.
Izsó Ildikó