Kérdések-válaszok
Kis unokatestvérem gyerekének herpeszvírusos megbetegedésével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni. Most a kisfiú 10 hónapos, 2 hónapja fekszik a kórházban. Herpeszvírussal fertőződött és agyvelőgyulladással szállították kórházba, de közben többször is begörcsölt, eszméletlen volt. A gyerek már egy hónapja jobban volt, evett, ült egyedül kivitték utógondozásra, mondván, hogy a gyulladás elmúlt. Majd újra begörcsölt és azóta rendezetlen mozgása van, olyan, mint egy szellemi fogyatékos... Van-e ebből kiút ?
Válasz
A herpes vírusnak mindkét típusa okozhat hevenyen jelentkező agyvelőgyulladást minden korosztályban. A vírus igen agresszív, az agyvelő súlyos gyulladását, agytályogot vagy akár a gerincvelő gyulladását is okozhatja. A betegség súlyos, nemritkán halálos kimenetelű és sajnos a túlélők gyakran jelentős maradványtünetekkel gyógyulnak. Az agyvelőgyulladás aktív szakában a betegek nagy része eszméletlen és bizony görcsöl is a gyulladás miatt fellépő agyödéma miatt. A gyógyulási szakban ill. azt követően pedig a gyulladás miatt elpusztult agyszövet hegesedése miatt epilepszia alakulhat ki, amely közismerten görcskészséggel jár. A gyógyulás az akut szakból 4-8 hétig is eltart. A teljes felépülés azonban még hónapokat vehet igénybe. Szerencsére vannak minimális maradványtünetekkel gyógyult esetek, de sajnos az akut gyulladás megszűnte után a betegek nagyobb részénél észlelhető személyiségváltozás, fáradékonyság, tanulási zavar, sokan közülük további gyógyszeres, neurológiai, és rehabilitációs kezelésre szorulnak. Az elhúzódó lefolyású eseteknél sajnos mozgászavar, epilepsia, értelmi fogyatékosság visszamaradásával kell számolni. Ez a betegség tehát a mai terápiás lehetőségek mellett is súlyos, a gyógyulás hosszadalmas. Ez a kisfiú még a gyógyulás szakában van, reméljük minél kevesebb maradványtünettel gyógyul majd. A prognózist leginkább a neurológus tudja megítélni aki vizsgálta -nyilván többször is a betegség során- a gyermeket, látta az EEG esetleg a CT, vagy MRI leleteit. Ez utóbbiak viszonylag pontosan mutatják az agyszövet károsodásának kiterjedését és súlyosságát, az érintett területek helyét.
Dr. Gömöri Ágnes
Kis unokatestvérem gyerekének herpeszvírusos megbetegedésével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni. Most a kisfiú 10 hónapos, 2 hónapja fekszik a kórházban. Herpeszvírussal fertőződött és agyvelőgyulladással szállították kórházba, de közben többször is begörcsölt, eszméletlen volt. A gyerek már egy hónapja jobban volt, evett, ült egyedül kivitték utógondozásra, mondván, hogy a gyulladás elmúlt. Majd újra begörcsölt és azóta rendezetlen mozgása van, olyan, mint egy szellemi fogyatékos... Van-e ebből kiút ?
Válasz
A herpes vírusnak mindkét típusa okozhat hevenyen jelentkező agyvelőgyulladást minden korosztályban. A vírus igen agresszív, az agyvelő súlyos gyulladását, agytályogot vagy akár a gerincvelő gyulladását is okozhatja. A betegség súlyos, nemritkán halálos kimenetelű és sajnos a túlélők gyakran jelentős maradványtünetekkel gyógyulnak. Az agyvelőgyulladás aktív szakában a betegek nagy része eszméletlen és bizony görcsöl is a gyulladás miatt fellépő agyödéma miatt. A gyógyulási szakban ill. azt követően pedig a gyulladás miatt elpusztult agyszövet hegesedése miatt epilepszia alakulhat ki, amely közismerten görcskészséggel jár. A gyógyulás az akut szakból 4-8 hétig is eltart. A teljes felépülés azonban még hónapokat vehet igénybe. Szerencsére vannak minimális maradványtünetekkel gyógyult esetek, de sajnos az akut gyulladás megszűnte után a betegek nagyobb részénél észlelhető személyiségváltozás, fáradékonyság, tanulási zavar, sokan közülük további gyógyszeres, neurológiai, és rehabilitációs kezelésre szorulnak. Az elhúzódó lefolyású eseteknél sajnos mozgászavar, epilepsia, értelmi fogyatékosság visszamaradásával kell számolni. Ez a betegség tehát a mai terápiás lehetőségek mellett is súlyos, a gyógyulás hosszadalmas. Ez a kisfiú még a gyógyulás szakában van, reméljük minél kevesebb maradványtünettel gyógyul majd. A prognózist leginkább a neurológus tudja megítélni aki vizsgálta -nyilván többször is a betegség során- a gyermeket, látta az EEG esetleg a CT, vagy MRI leleteit. Ez utóbbiak viszonylag pontosan mutatják az agyszövet károsodásának kiterjedését és súlyosságát, az érintett területek helyét.
Dr. Gömöri Ágnes
