Kérdések-válaszok
Kisfiam 21 hónapos, és 18 hónapos korától jár bölcsődébe. A vártnál hamarabb sikerült a beszoktatás, az evéssel és az alvással sem volt probléma. Apukája szoktatta be e bölcsibe, és általában vele megy és jön, leszámítva azokat a napokat, amikor korán megy el dolgozni, akkor én viszem. Délutánonként úgy alakítom a dolgaimat, hogy csak a gyereké az idő, egészen addig amíg nem fekszik le, utána jön a házimunka. Mégis sokszor előfordul, hogy szívesebben játszik, vagy hívja az Apukáját, sőt egészen mostanáig csak az Apa-t volt hajlandó mondani. Egyébként a maga nyelvén egész nap beszélget, mindent megért elsőre, és megérteti magát. Kérdezném, hogy természetes reakció ez?
Válasz
Ne aggódjon, nincs semmi baj a fiával, annak ellenére, hogy Önnek nem lehet könnyű ez a helyzet. Általában a gyerekek valamelyik szülőt előnyben részesítik, ez rendszerint az anya, mert vele töltenek el több időt, de természetesen lehet az apa is. Ráadásul ez a helyzet változhat is, tehát aggodalomra semmi ok!
Ha mindenképpen az okokat keresem, két variáció is eszembe jut: érdemes végiggondolni, hogy ki mennyit "neveli" a fiukat, ugyanis lehetséges, hogy Ön többet szabályoz, utasít, korlátoz, nevel, mint a férje. Általában az apukák "lazábbak", mint az anyukák, főleg az első gyerek esetében. Az is lehet, hogy a reggeli és a délutáni bölcsibe vivő séta során van olyan beszélgetés apa és fia között, ami szorosabbra fűzte a kapcsolatukat.
Egy valami nem lenne jó, ha valamilyen verseny alakulna ki a szülők között, "kit szeret jobban a gyerek" címmel. A gyereknek egyaránt szüksége van mindkét szülője figyelmére és szeretetére, annak ellenére, hogy időnként egyikhez majd a másikhoz látszik közelebb lenni.
Izsó Ildikó
ezt.
Kisfiam 21 hónapos, és 18 hónapos korától jár bölcsődébe. A vártnál hamarabb sikerült a beszoktatás, az evéssel és az alvással sem volt probléma. Apukája szoktatta be e bölcsibe, és általában vele megy és jön, leszámítva azokat a napokat, amikor korán megy el dolgozni, akkor én viszem. Délutánonként úgy alakítom a dolgaimat, hogy csak a gyereké az idő, egészen addig amíg nem fekszik le, utána jön a házimunka. Mégis sokszor előfordul, hogy szívesebben játszik, vagy hívja az Apukáját, sőt egészen mostanáig csak az Apa-t volt hajlandó mondani. Egyébként a maga nyelvén egész nap beszélget, mindent megért elsőre, és megérteti magát. Kérdezném, hogy természetes reakció ez?
Válasz
Ne aggódjon, nincs semmi baj a fiával, annak ellenére, hogy Önnek nem lehet könnyű ez a helyzet. Általában a gyerekek valamelyik szülőt előnyben részesítik, ez rendszerint az anya, mert vele töltenek el több időt, de természetesen lehet az apa is. Ráadásul ez a helyzet változhat is, tehát aggodalomra semmi ok!
Ha mindenképpen az okokat keresem, két variáció is eszembe jut: érdemes végiggondolni, hogy ki mennyit "neveli" a fiukat, ugyanis lehetséges, hogy Ön többet szabályoz, utasít, korlátoz, nevel, mint a férje. Általában az apukák "lazábbak", mint az anyukák, főleg az első gyerek esetében. Az is lehet, hogy a reggeli és a délutáni bölcsibe vivő séta során van olyan beszélgetés apa és fia között, ami szorosabbra fűzte a kapcsolatukat.
Egy valami nem lenne jó, ha valamilyen verseny alakulna ki a szülők között, "kit szeret jobban a gyerek" címmel. A gyereknek egyaránt szüksége van mindkét szülője figyelmére és szeretetére, annak ellenére, hogy időnként egyikhez majd a másikhoz látszik közelebb lenni.
Izsó Ildikó
ezt.
