Kérdések-válaszok

Kislányom most 5...

Kislányom most 5 hónapos, rendkívül mozgékony eleven baba, kissé talán túlzottan is. Több szakkönyvben is olvastam, hogy a pici babákat nem lehet elkényeztetni ezért ha sír nyugodtan felvehetjük. Sajnos mára odáig jutottunk, hogy szinte egy percig sem lehet magára hagyni, ha nem beszélek hozzá folyamatosan vagy ha nem sétálok vele a karomban tartva rögtön sír. Napközben nagyon keveset alszik és sokszor a fáradtságtól nyűgös, gyakran olyan hiszti rohamok jönnek rá, hogy fél óráig még én sem tudom megvigasztalni.
Kérdésem a következő: Elrontottam valamit? Ha igen akkor hogyan változtathatok rajta? És mennyire elfogadható ez a viselkedés egy ilyenkorú babánál?

Válasz

Nem ritka az ilyen baba. Tudom, hogy ezzel nem oldottam meg a problémát, de szeretnélek megerősíteni benne, hogy nem Te rontottad el. Ilyen a temperamentuma. Ezeknek a gyerekeknek általában nagyon gyors a mozgásfejlődésük, viszont az átlagnál lassabban gyarapodnak, az éjszakát sokáig nem alusszák végig, csak ha drasztikusan leszoktatják a fölébredésekről. Mindig nyüzsögnek, nehezen tudnak helyben maradni, kicsi az alvásigényük. Nem könnyű velük együtt élni, főleg, ha a mama temperamentuma nem passzol a gyerekhez.
Megoldás?
Türelem. Nagyon fontos (ez a későbbiekre vonatkozik), hogy úgy rendezd be az életét, hogy kinyüzsöghesse magát. Biztonságos tér kell neki, nyűhető ruhák, minél több idő a szabadban. Nevelésileg: kevés korlátozás, de az következetes és határozott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kétszer is gondold meg, mielőtt megtiltasz neki valamit, de, ha már megtiltottad, ne engedj a dologból.
(Sokszor egy csomó dolgot azért tiltunk meg, mert megszoktuk, hogy azt nem szabad, pedig, ha rákérdezünk magunkban: Miért nem? - nem tudunk épkézláb választ adni. Miért ne készíthetné el magának a kakaót? Miért ne ehetne sonkát a mézeskenyérhez? Miért ne próbálhatná fel a bátyja görkorcsolyáját? Miért ne játszhatná azt, hogy széttépi a múlt heti újságot? Miért ne hurcolhatná a macskát, ha úgy tudja megfogni, hogy ne fájjon neki? Ha indokolni tudod a tiltást, tiltsd meg, és ne engedj a negyvennyolcból. Ha annyit tudsz válaszolni, hogy "csak", vagy "azért, mert nem szokás", akkor nem jól döntöttél, ha korlátozni akarod a gyereked.) Ezzel a módszerrel sok-sok tapasztalathoz juttatod a gyereket, és egy csomó konfliktus elkerülhetsz.
De mit csinálj most, az öt hónapos nyüzsgönccel? Én azt javaslom: kösd föl magadra egy hordozókendőbe, amikor sok a házimunka, vagy el kellene menni otthonról. A kendőben a legtöbb gyerek megnyugszik (akár előre, akár a hátadra kötöd), alszik, vagy nézelődik. Nagyon fontos, hogy jól kösd fel a kendőt, szorosan, biztonságosan.
Sok sok türelmet kívánok!
(Bevallom, én másfél éves korában beadtam Julcsit napi három órára bölcsibe, mert úgy gondoltam, jobb a békesség. Ott is rettenetesen mozgékony továbbra is, itthon is. Továbbra is ügyes, és továbbra is pici. DE! Magatartási probléma nincs vele. Nincs gátlástalan hiszti, zsarnokoskodás, agresszió, és nincs betegeskedés. Pedig mindezt a temperamentuma alapján elvárhattuk volna tőle.)
Szóval. van remény, fel a fejjel!
Sződy Judit