Kérdések-válaszok
Kisfiam 20...
Kisfiam 20 hónapos, a múlt szombat óta gyökeresen megváltoztak alvási szokásai. Addig este szopás után (már csak este szopizik) altatódal következett ringatással, majd lefektettem. Fél órán belül, este 8-kor mindig aludt reggel 8-1/2 10-ig, de leggyakrabban 1/9-ig. Azóta viszont este nem lehet lefektetni, este 10-1/4 11-kor már nagyon álmosan próbáljuk lefektetni, de rögtön kimászik a kiságyából, veri az ajtót és hisztizik. Ilyenkor sajnos a fejét is veri az ágy végébe, szekrénybe, falba, mikor mi jut eszébe. (Ezt sajnos mindig csinálja, ha valamiért hisztizik.) Úgy hajlandó elaludni, ha a kiságya mellett lévő vastag szivacson melléfekszem, de ha elalszik, akkor sem lehet betenni a kiságyába, mert rögtön felébred és kezdődik minden elölről. Reggel viszont már 1/4-7 - 1/2 7-kor felkel. A korábbi 12-13 órás alvást lecsökkentette 7-8 órára. Emellett nappal egyáltalán nem hajlandó aludni.
Talán magyarázat a megváltozott viselkedésre, hogy most egyszerre 2 foga jön. De mi a helyes, hogyan altassam, mert attól félek, hogy fenti módszerhez hozzászokik, és ha nem fogzik, akkor sem lesz hajlandó másképp elaludni. Hogyan vegyem rá, hogy a kiságyából lefekvés után ne jöjjön ki?
Két hónap múlva megszületik a kishúga, akkor kevesebb időm is jut majd rá, addig rendezni kellene ezt a problémát.
Talán magyarázat a megváltozott viselkedésre, hogy most egyszerre 2 foga jön. De mi a helyes, hogyan altassam, mert attól félek, hogy fenti módszerhez hozzászokik, és ha nem fogzik, akkor sem lesz hajlandó másképp elaludni. Hogyan vegyem rá, hogy a kiságyából lefekvés után ne jöjjön ki?
Két hónap múlva megszületik a kishúga, akkor kevesebb időm is jut majd rá, addig rendezni kellene ezt a problémát.
Válasz
Tudod, nagyon érdekes, hogy épp pár napja keresett meg egy lány a "pacientúrámból" (vagyis ugyanilyen virtuális anyacsoportomból) azzal, hogy megbokrosodott a másfél éves gyereke, hisztizik, az alvása sincs rendben. És: a héten fog megszületni a kistesó.
Tipikus a dolog, és nehezen megoldható. Ami biztos, érzi a kicsi, hogy valami nagy változás van, és szerintem emiatt szorong. Másfél éves kor körül amúgy is a legtöbb gyerek megbuggyan. Ezt leginkább azzal lehet kezelni, hogy határozottan viselkedsz vele ( nem azt, hogy kiabálsz!), következetesen megszabod a határokat bizonyos mindennapi dolgokban. Eldöntöd, hogy mit nem szabad, ahhoz ragaszkodsz, de csak azt ne szabadjon, aminek a tiltását ésszerűen meg tudod indokolni. (Szóval: lehetőleg kevés "nem szabad", de az határozottan.) Ha pedig hisztizik, megpróbálod elterelni a figyelmét.
Az alvással tanácstalan vagyok. Igazából azt mondanám, hogy: hadd aludjon veled a matracon. Hanem, ha meglesz a kicsi, ezt már nem lehet kivitelezni. Mi lenne, ha csak elaltatnád ott, és utána átmennél a saját ágyadba? Vagy, ha a párod altatná el. Különben is jó lenne a papát kicsit bevonni a naggyal való foglalkozásba, hogy később, ha meg lesz a baba, ne érezze a nagy, hogy elhanyagolják.
Átmeneti megoldásként azt javasolnám, hogy egy jó nagy matracra feküdj oda a fiad mellé, és ha megszületik a baba, akkor is maradjatok ott, immár hárman, összebújva. A kicsi biztos, hogy fog szopni éjszaka is. A sok mászkálás, osonás teljesen tönkretenné az éjszakádat.
DE!!!! Feltétlenül kérdezd meg a férjedet, hogy õ mit szól ehhez. Nehogy elhanyagoltnak érezze magát, ami persze jogos lenne tőle. Azt kellene hangsúlyozni, hogy a dolog csak átmeneti: egy-két hónap alatt valószínűleg megnyugszanak a körülmények. Ha maguktól nem, akkor majd rá kell segíteni egy kicsit.
Sződy Judit
