Kérdések-válaszok

4 és fél éves...

4 és fél éves kisfiam eltörte a könyökét, emiatt egy több mint kétórás műtétet hajtottak végre a kezén altatásban. 4 napig voltunk kórházban ahol végig vele voltam, de még így is elég nagy traumát okozott ez a baleset. Még néhány kórházi látogatás vár ránk, reméljük hosszabb ott tartózkodás nélkül. Éjszakánként azóta fölsír, azt kéri hogy vigyem haza, stb. Napközben elbeszélget mindenről, és érdekli hogy mi történt vele és még mi fog. Hogyan lehet ezt a traumát feldolgozni, segíteni hogy mielőbb túl legyen rajta. A kibeszélés, esetleg a szerepjáték segít?

Válasz

A segítséget csak a türelem és az idő hozza meg, a fia túljut majd ezen a megrázkódtatáson, erre a napközbeni viselkedéséből következtetek. Nem kell sürgetni a gyereket, nincs szükség semmiféle játékra, ami az élmények feldolgozását segítené, a legjobb ezt a gyerekre bízni. Akkor kérdez, akkor tér vissza a kórházra, amikor ő ezt jónak látja, amikor el tudja viselni az élményeket. Akkor azonban mindig válaszoljanak a kérdéseire, ha szükséges nézzenek utána annak, milyenek a csontok, hol tört el a keze, hogyan gyógyul a törés, lehet saját élményeket mondani, de csak akkor, ha a beszélgetést a gyerek kezdeményezi. A legjobb a kicsire bízni, mikor akar a balesetről beszélni, ha Ő nem kezdeményezi, Önök se hozzák szóba. A javulást egyébként az éjszakai felébredések csökkenése jelzi majd. Az élmény feldolgozása csak akkor várható, ha már teljesen túl lesznek a kórházon, mint írta, várnak Önökre még látogatások.
A nyugodt, a várható eseményeket reálisan elmagyarázó, a lehetőségekhez képest biztonságot adó szülői viselkedés sokat segít a gyereknek. Mindig jó, ha a szülő előre tudja, mi történik a gyerekkel, s ezt vagy Ő vagy az orvos elmondja a gyereknek. A fájdalomról is lehet beszélni, "lehet, hogy egy kicsit fájni fog, amikor ezt, vagy azt teszem.." Nagyon fontos, hogy a szülők, soha ne fogalmazzák meg az esetleges, orvossal szembeni kritikájukat a gyerek előtt. Ha kifogásaik vannak, akkor ezt maguk között, de még jobb, ha az orvossal tisztázzák. A gyerek bizalmát igencsak kikezdheti, ha egy olyan orvoshoz viszik a szülei, akiről nem túl jó véleményt hallott otthon.
Egy-egy nagyobb kezelés után, amikor a gyerek jól viselte a dolgot - a gyerekhez mérten, nem a szülő igényei szerint! - akkor lehet valamilyen jutalmat is adni a gyereknek. Lehet előre is venni valamit, amit szeretne, ami segíti majd a kezelések elviselésében, természetesen ezek a megoldások nem kötelezőek.
Fontos, hogy a gyerekhez kell szabni az elvárásokat, ne a felnőtteket vagy épp saját magunkat vegyük mintának. Lehet sírni, lehet félni, az anya kezét fogni, a macit szorongatni, tiltakozni akkor, amikor a kezelőbe mennek, ezek teljesen elfogadható viselkedések még nagyobb gyerekektől is.
Izsó Ildikó